Kelemen Béla (nyelvész, 1865–1944)
Kelemen Béla, születési nevén Wolff Béla (Pest, 1865. május 16. – Székesfehérvár, 1944. július 4.)[1] főreáliskolai igazgató-tanár, irodalomtörténész, nyelvészeti és esztétikai író.
| Kelemen Béla | |
| Született | Wolff Béla 1865. május 16. Pest |
| Elhunyt | 1944. július 4. (79 évesen) Székesfehérvár |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Gőbel Erzsébet |
| Foglalkozása |
|
_al%C3%A1%C3%ADr%C3%A1sa.jpg){kind=small} | |
| Kelemen Béla aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kelemen Béla témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete szerkesztés
Wolf Vince és Kelemen Rozália fia. A budapesti egyetemen szerzett tanári diplomát. 1888 és 1890 között belső munkatársa volt a Pesti Naplónak. 1890-től a Székesfehérvári Állami Főreáliskola tanára, 1906-tól pedig az intézmény igazgatója lett, 1921 februárjában vonult nyugdíjba. 1899-ben Wolff családi nevét Kelemenre változtatta.[2] Több esztétikai és irodalomtörténeti értekezését is publikálták szakfolyóiratok. Foglalkozott tankönyvírással és szótárszerkesztéssel is. Neje Gőbel Erzsébet volt. Elhunyt 1944. július 4-én este 8 órakor tüdőgyulladásban Székesfehérvárott, életének 80-ik, házasságának 49-ik évében, örök nyugalomra helyezték 1944. július 7-én, délután a székesfehérvári Szentháromság (vagy hosszú) temetőben a római katolikus egyház szertartása szerint.
Emlékezete szerkesztés
- Székesfehérvárott utca viseli nevét a Palotavárosban.
Írásai szerkesztés
Egyetemi évei alatt kezdett esztétikai és kritikai cikkeket írni a Fővárosi Lapokba (1885. Madách lyrai költészete, 1886., 1888. könyvismertetések stb.); a Vasárnapi Ujságba (1886. Bajza emlékezete); majd az Uj Nemzedék és a Tolnai-féle Irodalom c. folyóiratokba; 1888–90. a Pesti Napló belmunkatársa volt és a lapba tárcákat, színbírálatokat és könyvismertetéseket írt (1888. 302. sz. Balázs Sándorról, 1889. 6. sz. Költészet és tudomány); a Magyar Hirlapba (1891. 153. sz. A poetika forradalmárai, 203. sz. A Tragédia vitája); az Egyetemes Philologiai Közlönybe (1891. Szemere Pál, 1892. A komikum 1888. A magyar stilről). Az Athenaeum kis Lexikonának is főmunkatársa volt.
Főbb művei szerkesztés
- Az első magyar dramaturg. Emlékezés Kölcsey Ferenczről (Székesfejérvár, 1897, Különnyomat a székesfejérvári, állami főreáliskolai Értesítőjéből.)
- Magyar és német zsebszótár, tekintettel a két nyelv szólásaira. (I–II, Budapest, 1897–1898)
- Kölcsey ítélete Csokonairól (1897)
- Magyar és német kézi szótár, tekintettel a két nyelv szólásaira. (I–II. Budapest, 1901–1904) I. II.
- Ányos Pál (Székesfehérvár, 1906)
- Német helyesírási szótár. Egyúttal tájékoztató a német nyelv főbb nehézségeiben (Budapest, 1909)
- Idegen szavak és nevek szótára (Budapest, 1910)
- Jó magyarság (Bp., 1906, átdolgozott kiadás: 1910)
- Hogyan olvassunk és hogyan írjunk? (Budapest, 1910)
- Rudolf Dürers Kinderjahre. (Dürer Rudolf gyermekévei.) Német nyelvkönyv a középiskolák két első oszt. számára (Budapest, 1911, Schuster Alfréddal közösen)
- Magyar és német nagy kézi szótár (I–II. Budapest, 1912–1914)
- Német helyesírási szótár (Budapest, 1913)
- Magyar stílustanítás. Vezérfonal a középiskolai írásbeli feladatokhoz (Székesfehérvár, 1914)
- Rudolf Dürers Wanderjahre. (Dürer Rudolf vándorévei.) Német nyelvkönyv a gimnázium 6. és a reáliskolák 4. oszt. számára (Budapest, 1916, Schuster Alfréddal közösen)
- Ungarische Sprachbuch (Budapest, 1917)
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Halálesete bejegyezve a székesfehérvári állami halotti akv. 546/1944. folyószáma alatt.
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 65211/1899. Forrás: MNL-OL 30797. mikrofilm 427. kép 3. karton. Névváltoztatási kimutatások 1899. év 75. oldal 20. sor.
Források szerkesztés
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.
- Petrik Géza Könyvészete
- PIM
- Gyászjelentése
További információk szerkesztés
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Budapest], Béta Irodalmi Rt., [1937].
- Magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Benedek Marcell. Budapest: Akadémiai. 1963–1965.
- Magyar színművészeti lexikon: A magyar színjátszás és drámairodalom enciklopédiája. Szerk. Schöpflin Aladár. I–IV. kötet. Budapest: Az Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete. 1929–1931.
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929.
- Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
- Révai új lexikona I–XIX. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1996–2008. ISBN 963-901-594-6
- Uj Idők lexikona I–XXIV. (szerk.) Dr. Balla Antal – Dr. Benedek László – Dr. Bacsó Jenő – Dr. Angeli Ottó. Budapest: Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt. 1936–1942.
- Uj lexikon. A tudás és a gyakorlati élet egyetemes enciklopédiája. Szerk. Dormándi László, Juhász Vilmos. [Budapest], Dante-Pantheon, 1936.
- Új magyar életrajzi lexikon I–VI. Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub; (hely nélkül): Helikon. 2001–2007. ISBN 963-547-414-8
- Új magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6804-7