Kelly Anna

(1919–1965) dizőz, revütáncos

Kelly Anna (Léva, 1919. október 6.Budapest, 1965. június 10.) az 1940-es évek sikeres énekesnője, előadóművésze.

Kelly Anna
Kelly Anna 0.jpg
Életrajzi adatok
Születési név Ézsöl Anna
Művésznév Kelly Anna, Anna Vasilopol
Született 1919. október 6.
Léva
Elhunyt 1965. június 10. (45 évesen)
Budapest
Sírhely Farkasréti temető
Származás magyar magyar
Házastársa Mihai Vasilopol
Pályafutása
Aktív évek 1940–1960-as évek eleje
Híres szerepei Glavari Hanna (Lehár Ferenc: A víg özvegy)
Angela (Lehár Ferenc: Luxemburg grófja)
SablonWikidataSegítség

ÉletpályájaSzerkesztés

Ézsöl Annaként született Léván. Trianon után háttérbe kényszerült magyar családja a megélhetésért Budapestre költözött (ezért szerepel néha életrajzában születési helyként Budapest). Színésznő, énekesnő szeretett volna lenni, ezért akrobata- és tánciskolába íratták. Tehetségét korán felismerték, és külföldre szerződtették.

Ekkor vette fel a Kelly nevet. Miután egy prágai balesete után akrobata pályafutását be kellett fejeznie, beiratkozott a budapesti M. Nedelkovits Anna énekiskolájába. Tanárnője javaslatára jelentkezett a Pátria hanglemezkiadónál, ahol szerződtették, és már 1940-ben megjelent első lemeze. Egyből keresett énekesnő lett. Különböző szórakozóhelyeken lépett fel (Stefánia úti Hungária Kert, margitszigeti Parisien, Paulay Ede utcai Parisien Grill, Nagymező utcai Moulin Rouge).

Első filmje az Egy csók és más semmi volt 1941-ben. 1943-ban már primadonna (Sárdy János mellett) Lehár Luxemburg grófja című dalművében.

Pályája egyenesen és gyorsan ívelt felfele. A második világháború alatt sokszor énekelt katonadalokat különböző rendezvényeken, ezért később az igazolóbizottság örökre eltiltotta a szerepléstől.

1946-ban megismerkedett Mihai Vasilopol román diplomatával, akivel 1948-ban házasságot kötött, és Romániába költözött, ahol folytatta énekesnői pályáját. Előbb a konstancai operaházban énekelt, majd később a bukaresti operettszínházhoz szerződött, ahol nagy sikereket aratott Anna Vasilopol néven, leginkább Lehár-operettekben.

Néha hazalátogatott Budapestre, egyszer még a Magyar Rádióban is szerepelt új nevén. Az 1960-as években megbetegedett, Budapesten kezelték, és itt is halt meg fiatalon, 1965-ben. Sírja a Farkasréti temetőben van.

Életrajzírói szerint az 1940-es évek legtehetségesebb és legsikeresebb énekesnője volt. Az operett mellett hasonló sikerrel énekelt táncdalt, sanzont és dzsesszt is. Több mint 150 lemezfelvétel készült vele.

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés