Keresztény (település)

település

Keresztény egykor önálló község, 1950-től Egyházasfalu része Győr-Moson-Sopron megyében. Vasúti megállója Újkér (eredetileg Keresztény) megállóhely a Sopron–Szombathely-vasútvonalon.

Keresztény
Rk templom Keresztényben.jpg
Közigazgatás
Település Egyházasfalu
Irányítószám 9473
Népesség
Teljes népességismeretlen
Elhelyezkedése
Keresztény (Magyarország)
Keresztény
Keresztény
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 27′ 20″, k. h. 16° 46′ 29″Koordináták: é. sz. 47° 27′ 20″, k. h. 16° 46′ 29″
A Wikimédia Commons tartalmaz Keresztény témájú médiaállományokat.

TörténeteSzerkesztés

Keresztény első írásos említése 1264-ben történt, amikor mint a keresztes lovagrend birtokában levő falut említik. Egy 1280-ban kelt oklevélből kitűnik, hogy a templomos lovagoknak Keresztényben rendházuk és templomuk is volt. 1483-ban Mátyás király adó- és vámmentességet adott. A falu a 15. század végén elpusztult. 1500-ban a soproni keresztes lovagok tiltakoztak az ellen, hogy a szomszéd községek szabadon garázdálkodnak az időközben pusztává lett birtokon. A rend a mohácsi vész idején elhagyta Sopront, és a falu a Nádasdyaké lett. Az úrbéri állomány elkülönzése és tagosítása ügyében 1836-ban megindultak a tárgyalások, de csak 1848-ban vezettek eredményre. Az utolsó nagy kolerajárvány 1872-1874 között pusztított. A túlélő keresztényi hívek a falu mellett hálából „Mária neve napja” kápolnát építettek. Azóta minden évben nagy ünnepséggel tartják meg a kápolna búcsúját, amelyre a faluból elszármazottak is nagy számban hazalátogatnak.

Vályi András szerint "KERESZTÉNY, Magyar falu Sopron Várm. földes Ura Koller Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Új Kérhez közel, és annak filiája, Sopronhoz 3 4/8 mértföldnyire, határja két fordúlóban, közép termékenységű, réttye nints, legelője meg lehetős, szőlleje nints, vagyonnyai középszerűek."[1]

Fényes Elek szerint "Keresztény, magyar falu, Sopron vmegyében, Kőszeghez keletre 3 mfd., 200 k. lak. Határa róna és termékeny; van 1170 hold szántóföldje, 26 h. rétje, 304 h. erdeje és legelője. E helységet Maria Therezia ama hires jogtudós Kollár Ádámnak, a bécsi cs. kir. könyvtár felvigyázójának ajándékozá; s most is egy rokona Kollár Ferencz ur birja."[2]

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés