Kettősmező

falu Romániában, Szilágy megyében

Kettősmező település Romániában, Szilágy megyében.

Kettősmező (Chechiș)
Kettősmező evangélikus és új, ortodox temploma
Kettősmező evangélikus és új, ortodox temploma
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeSzilágy
KözségAlmásbalázsháza
Rangfalu
KözségközpontAlmásbalázsháza
Irányítószám457026
SIRUTA-kód140164
Népesség
Népesség646 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság1
Földrajzi adatok
Tszf. magasság228 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 10′ 29″, k. h. 23° 18′ 36″Koordináták: é. sz. 47° 10′ 29″, k. h. 23° 18′ 36″
SablonWikidataSegítség

Szilágy megyében, Zsibótól délre, a Meszes-hegység keleti oldalán, az Almás vizének nyugati partja mellett, Szamosőrmező és Almásbalázsháza között fekszik.

Története

szerkesztés
 

Kettősmező nevét az oklevelek 1350-ben említették először Kettesusmezeu néven.

1560-ban Kettewsmezew, 1603-ban Ketteosmezeo, 1721-ben Kettős-Mező néven írták nevét. A település 1560-ban Almás-vára, 1603-ban Nagy-Almás tartozéka volt. 1350-ben Brassa Jakab birtokai közé tartozott. 1560-ig Bebek Ferenc birtoka volt, akitől azt hűtlenség miatt elvették és Báthory Kristófot és nejét iktatták be a birtokba. 1630-ban Brandenburgi Katalin Kettősmező egyik birtokrészét özvegy Zakariás Istvánné Básti Annának adta. Az 1722-ben végzett összeíráskor 5 jobbágyot, 10 zsellért, 5 bujdosót, 1 özvegyet és 3 udvari szolgát írtak össze a helységből. 1733-ban Kettősmezőn 30 oláh család, 1750-ben 200 görögkatolikus lakos élt a településen. 1837-ben 1016 lakosa volt, valamennyien görögkeleti vallásúak.

1890-ben 1185 lakosa volt, melyből 13 magyar, 19 német, 1152 oláh, egyéb nyelvű 1, ebből római katolikus 1, görögkatolikus 1149, evangélikus 3, református 4, izraelita 21. A házak száma 247 volt. Kettősmező Monastrie nevű dűlőjében a néprege szerint a tatárjárás idején egy kis kápolna állt, mellette egy kőépülettel, melyben szerzetes lakott. A régi kápolna nyomai a 20. század elején még láthatók voltak, s az akkor ültetett diófaliget fáiból egy-egy még az 1900-as évek elején is élt. A kápolna helyét a lakosság vallásosságból nem szokta felszántani. E tájékon sírhalmok nyomai is kerültek már elő a földből.

A község határában fekvő Csetaczjá (váracska) nevű részen levő kőszirt, a Mnyiszenyicza és a Sánczul luj Rákolcza (Rákóczi sánca) Rákóczi emlékével van összefüggésben. Kettősmező a trianoni békeszerződés előtt Szilágy vármegye Zsibói járásához tartozott.

Nevezetességek

szerkesztés

Hivatkozások

szerkesztés
  • Petri MórSzilágy vármegye monographiája III.: Szilágy vármegye községeinek története (A-K). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 650–655. o. Online elérés