Főmenü megnyitása

Kisfagyalos, (1899-ig Szvidnicska, szlovákul: Svidnička) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában. 2011-ben 141 lakosából 104 szlovák és 31 ruszin volt.

Kisfagyalos (Svidnička)
Svidnicka.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásFelsővízközi
Turisztikai régióSáros
Rang község
Első írásos említés 1572
Polgármester Anna Paňková
Irányítószám 090 02
Körzethívószám 054
Forgalmi rendszám SK
Népesség
Teljes népesség136 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség25 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság317 m
Terület5,72 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kisfagyalos (Szlovákia)
Kisfagyalos
Kisfagyalos
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 23′ 03″, k. h. 21° 34′ 08″Koordináták: é. sz. 49° 23′ 03″, k. h. 21° 34′ 08″
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisfagyalos témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

FekvéseSzerkesztés

Felsővízköztől 10 km-re északra fekszik.

TörténeteSzerkesztés

A 16. században ruszinokkal betelepített falu. 1559-ben "Kys Zwdnyk" néven a szepesi káptalan oklevelében említik először. Makovica várának kiterjedt uradalmához tartozott. 1572-ben, amikor "Zydnicza" néven említik mindössze egy porta után adózott a királynak. 1600-ban már öt adózó porta, két-három soltészház, templom és plébánia volt a településen. 1618-ban "Swidniczka" alakban szerepel oklevélben. A 17. század végén 15 háztartása, ebből egy egész, három fél és tíz harmad, illetve negyedporta volt. Hét zsellércsalád is lakott a faluban. A fokozódó földesúri elnyomás miatt 1712-ben lakói közül többen elmenekültek. 1787-ben 28 ház állt a faluban 150 lakossal, 1828-ban 31 házban 250-en laktak.

Vályi András szerint "SVIDNICZA. Tót falu Sáros Várm. földes Ura Gr. Áspermont Uraság, lakosai külömbfélék, fekszik Duplinhoz nem meszsze, mellynek filiája; postája is van; határbéli földgye sovány, legelője elég tágas."[2]

Fényes Elek szerint "Szvidnicza, orosz falu, Sáros vmegyében, a makoviczi uradalomban, Duplin fil. 8 romai, 240 görög kath., 10 zsidó lak."[3]

1910-ben 228, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak, de éltek itt takácsok, Kerékgyártók is. Sokan dolgoztak elsővízköz és Sztropkó üzemeiben. 1920 előtt Sáros vármegye Felsővízközi járásához tartozott.

2001-ben 134 lakosából 105 szlovák és 23 ruszin volt.

NevezetességeiSzerkesztés

További információkSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés