Kisfagyalos

község Szlovákiában

Kisfagyalos (1899-ig Szvidnicska, szlovákul: Svidnička) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában.

Kisfagyalos (Svidnička)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásFelsővízközi
Rangközség
Első írásos említés1572
PolgármesterAnna Paňková
Irányítószám090 02
Körzethívószám054
Forgalmi rendszámSK
Népesség
Teljes népesség142 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség25 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság317 m
Terület5,72 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 23′ 03″, k. h. 21° 34′ 08″Koordináták: é. sz. 49° 23′ 03″, k. h. 21° 34′ 08″
Kisfagyalos weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisfagyalos témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Fekvése szerkesztés

Felsővízköztől 10 km-re északra, a Ladomér-patak és a lengyel határ között fekszik.

Története szerkesztés

A 16. században ruszinokkal betelepített falu. 1559-ben „Kys Zwdnyk” néven a szepesi káptalan oklevelében említik először. Makovica várának kiterjedt uradalmához tartozott. 1572-ben – amikor „Zydnicza” néven említik – mindössze egy porta után adózott a királynak. 1600-ban már öt adózó porta, két-három soltészház, templom és plébánia volt a településen. 1618-ban „Swidniczka” alakban szerepel oklevélben. A 17. század végén 15 háztartása, ebből egy egész, három fél és tíz harmad, illetve negyedporta volt. Hét zsellércsalád is lakott a faluban. A fokozódó földesúri elnyomás miatt 1712-ben lakói közül többen elmenekültek. 1787-ben 28 ház állt a faluban 150 lakossal.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SVIDNICZA. Tót falu Sáros Várm. földes Ura Gr. Áspermont Uraság, lakosai külömbfélék, fekszik Duplinhoz nem meszsze, mellynek filiája; postája is van; határbéli földgye sovány, legelője elég tágas.[2]

1828-ban 31 házában 250-en laktak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Szvidnicza, orosz falu, Sáros vmegyében, a makoviczi uradalomban, Duplin fil. 8 romai, 240 görög kath., 10 zsidó lak.[3]

Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak, de éltek itt takácsok, kerékgyártók is. Sokan dolgoztak Felsővízköz és Sztropkó üzemeiben. 1920 előtt Sáros vármegye Felsővízközi járásához tartozott.

Népessége szerkesztés

1910-ben 228, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 134 lakosából 105 szlovák és 23 ruszin volt.

2011-ben 141 lakosából 104 szlovák és 31 ruszin.

Nevezetességei szerkesztés

Római katolikus temploma 1815-ben épült klasszicista stílusban.

További információk szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés