Kisgalambfalva

falu Romániában, Hargita megyében

Kisgalambfalva (románul Porumbenii Mici, korábban Golumba Mică) falu Romániában Hargita megyében.

Kisgalambfalva (Porumbenii Mici)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeHargita
KözségGalambfalva
Rangfalu
KözségközpontNagygalambfalva
Irányítószám537216
Körzethívószám0266
SIRUTA-kód85225
Népesség
Népesség700 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság547 (2011)[1]
Földrajzi adatok
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 16′ 29″, k. h. 25° 05′ 56″Koordináták: é. sz. 46° 16′ 29″, k. h. 25° 05′ 56″
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

Székelyudvarhelytől 22 km-re délnyugatra a Nagy-Küküllő bal partján, a Kisgalambfalvi-szoros bejáratánál fekszik, Nagygalambfalához tartozik.

Története szerkesztés

Területe ősidők óta lakott. Határában számos őskori, római és népvándorláskori emlék került elő. A Küküllő jobbpartján emelkedő Várkapuszádán a hagyomány egykori erődöt tart számon. A falutól délnyugatra a Galathtető nevű magas hegycsúcson állt egykor Galath vára, népvándorláskori földvár, melynek kövei a hegyoldalon még megtalálhatók. A viszonylag nagy alapterületű vár a székelyek egyik határvára volt. A legenda szerint a tatárok elfoglalták és ide hordták össze rablott kincseiket melyet a vár beomlott pincéi őriznek. A falu a 13. században népesülhetett be. Régi református temploma a 17. században épülhetett, az 1661-es török pusztításkor megrongálódott, de kijavították. 1790-ben ez a templom leégett. Mai református temploma 1798-ban épült. A falu 1790-ben és 1830-ban teljesen leégett, de újraépült. 1910-ben 664, 1992-ben 471 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Székelykeresztúri járásához tartozott.

Nevezetességei szerkesztés

  • Hímzett országzászlaja
  • Turul-szobor[2]

Híres emberek szerkesztés

Hivatkozások szerkesztés

  1. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Hargita megye. adatbank.ro
  2. Dobszay János (2012): Kis madárhatározó. HVG, 2012. december 22. 51–52. szám, 16–18.