Kiskereskény (szlovákul Malé Krškany) Kereskény településrésze, korábban önálló falu Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában.

FekvéseSzerkesztés

Lévától 5 km-re, keletre fekszik.

TörténeteSzerkesztés

Területe már az újkőkorban lakott volt, a zselizi és a lengyeli kultúra tárgyi emlékei kerültek itt elő.

1242-ben „Keresken" alakban említik először. 1329-ben „Kyuskereskyn", 1358-ban „Keresken", 1461-ben „Kys Keresken" néven szerepel. A 15. században Léva várának tartozéka. A 18. században az Agárdy és más családoké. A 19. században a Zmeskall és Majláth családok birtoka. 1715-ben Kiskereskényen 2 kúria és 7 háztartás volt. 1828-ban Kiskereskény 35 házában 213 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Kis, és Nagy Kereskény. Két tót falu Hont Várm. Kis Kereskénynek földes Urai Agárdi, és több Uraságok, Nagy Kereskénynek pedig G. Majlát, (a’ kinek háza, és Úri háza mellett lévő szép Temploma ékesítik e’ helységet,) és több Urak, lakosai katolikusok, és lutheránusok, a’ lutheránusok Csankhoz vagynak affiliálva, fekszenek Horhitól 2/4, Varsánytól pedig 1/4 órányira, határbéli földgyeik bő termékenységűek, legelőjök van elég, szőlő hegyek, réttyek, erdejek mind jó, és bő, malmok a’ Szilkintzén jó, boraiknak, és gabonájok el adásából módjok van a’ Bánya Városokban, és Báthon a’ pénz keresetre."[1]

A 19. század közepén Fényes Elek eképpen írja le: „Kereskény (Kis), Hont m. (Male Krskány), Lévához 1/2 mfd. 250 kath., 87 evang. lak. F. u. Zmeskál, Baksy, s m. t."[2]

Borovszky monográfiasorozatának Hont vármegyét tárgyaló része szerint: „Kiskereskény, magyarral vegyes tót kisközség, 33 házzal és 290 róm. kath. vallású lakossal; vasúti állomása és távirója Léva, postája helyben van. A falu nevére már 1242-ben akadunk. A község első birtokosaiként Simon fiait: Mihály, Martonos, Jákó és Füle testvéreket ismerjük, a kik a XIII. században birtokháborítás miatt pörben álltak Palásti Ivánka fiával, Jóbbal. A következő században, 1320-ban, a falu nevét Kergken alakban említi oklevél; de már 1439-ben Kereskény a neve és ugyanigy szerepelt az 1411 és 1421-iki iratokban is. E falutól vette nevét a Kiskereskényi család is, melyről már a XIV. században találunk följegyzéseket. a XV. században a falu a lévai vár uradalmához tartozott. A XVIII. században az Agárdy családnak is volt része itt. A mult század elején a Zmeskall, Plachy és Bakay családok a falu földesurai, később örökség útján Mailáth Lajos szerzett itt birtokot. Ezidőszerint Mailáth István özvegyének és a Honecz családnak van nagyobb birtoka. Kereskény határában, a Honecz és Mailáth-féle majorokon kívül, a Nyulvölgy-fogadó van."[3]

A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Báti járásához tartozott.

Kis- és Nagykereskényt 1960-ban egyesítették.

NépességeSzerkesztés

1910-ben 246-an többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel.

NevezetességeiSzerkesztés

  • A kiskereskényi kastély a 19. század első felében épült klasszicista stílusban, később többször átépítették, 1953-tól szociális otthonként működött.

Lásd mégSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés