Kismodró
Kismodró (szlovákul Modrovka, korábban Malá Modrovka) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Vágújhelyi járásban.
| Kismodró (Modrovka) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Trencséni |
| Járás | Vágújhelyi |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1348 |
| Polgármester | Roman Pomajbo |
| Irányítószám | 916 35 |
| Körzethívószám | 033 |
| Forgalmi rendszám | NM |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 203 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 65 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 171 m |
| Terület | 3,16 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 38′ 56″, k. h. 17° 52′ 55″Koordináták: é. sz. 48° 38′ 56″, k. h. 17° 52′ 55″ | |
| Kismodró weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kismodró témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Fekvése szerkesztés
Vágújhelytől 15 km-re délkeletre, a Vág bal partján fekszik.
Története szerkesztés
A régészeti leletek tanúsága szerint már 25000 évvel ezelőtt a kőkorszakban is éltek itt emberek. Az i. e. 10000 körüli időkből pedig csontvázas sírokat is találtak. A 8. században korai szláv település volt a területén.
1348-ban "Madro" alakban említik először, a temetvényi váruradalomhoz tartozott. 1452-ben "Kysmodro" néven szerepel. 1530-ban és 1548-ban török támadások következtében a település leégett. Története során különböző nemesi családok birtoka volt. 1715-ben szőlőskertje, malma, 18 jobbágy és 8 zsellérháza volt. 1753-ban 23 család élt itt. 1787-ben 25 házát 174-en lakták. 1828-ban 37 házában 258 lakos élt. Lakói főként mezőgazdasággal, szőlő- és gyümölcstermesztéssel, foglalkoztak.
Vályi András szerint "MODRO. Nagy, és Kis Modro. Két tót falu Nyitra Várm. földes Uraik több Urak, lakosai katolikusok, fekszenek a’ Vág Újhelyi járásban, földgyei ollyanok mint Horkálé." [2]
Fényes Elek szerint "Modró (Kis és Nagy), 2 egymás mellett levő tót helység, Nyitra vmegyében, a Vágh bal partján, az első 182 kath., 10 evang., 14 zsidó, a második 322 kath., 9 zsidó lak., s kath. paroch. templommal. Bikkes erdejök derék; földeik középszerüek; gyümölcsük bőven. F. u. a temetvényi uradalom. Ut. p. Galgócz." [3]
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Vágújhelyi járásához tartozott.
1927-ben kapta mai hivatalos nevét. 1970 és 1990 között a szomszédos Váglukához tartozott. Területe a temetvényi termelőszövetkezethez tartozik, amely főként szarvasmarha tenyésztéssel foglalkozik.
Népessége szerkesztés
1910-ben 126, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 229 lakosából 226 szlovák volt.
2011-ben 204 lakosából 197 szlovák.
| 2017 | 191
|
| 2021 | 203
|
Nevezetességei szerkesztés
.jpg)
- A falu haranglába a 20. század elején épült.
- A közelben található a modrói barlang, a vidék legnagyobb látogatható barlangja.
- A faluban védett kínai eredetű faritkaság található.
Külső hivatkozások szerkesztés
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.