Kismodró

	Kismodró (Modrovka)
	; Kismodró zászlaja
	; Kismodró zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Trencséni
Járás	Vágújhelyi
Rang	község
Első írásos említés	1348
Polgármester	Roman Pomajbo
Irányítószám	916 35
Körzethívószám	033
Forgalmi rendszám	NM
	Népesség
Teljes népesség	203 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	65 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	171 m
Terület	3,16 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 38′ 56″, k. h. 17° 52′ 55″48.648889°N 17.881944°EKoordináták: é. sz. 48° 38′ 56″, k. h. 17° 52′ 55″48.648889°N 17.881944°E
	Kismodró weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Kismodró témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kismodró (szlovákul Modrovka, korábban Malá Modrovka) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Vágújhelyi járásban.

Fekvése

Vágújhelytől 15 km-re délkeletre, a Vág bal partján fekszik.

Története

A régészeti leletek tanúsága szerint már 25000 évvel ezelőtt a kőkorszakban is éltek itt emberek. Az i. e. 10000 körüli időkből pedig csontvázas sírokat is találtak. A 8. században korai szláv település volt a területén.

1348-ban "Madro" alakban említik először, a temetvényi váruradalomhoz tartozott. 1452-ben "Kysmodro" néven szerepel. 1530-ban és 1548-ban török támadások következtében a település leégett. Története során különböző nemesi családok birtoka volt. 1715-ben szőlőskertje, malma, 18 jobbágy és 8 zsellérháza volt. 1753-ban 23 család élt itt. 1787-ben 25 házát 174-en lakták. 1828-ban 37 házában 258 lakos élt. Lakói főként mezőgazdasággal, szőlő- és gyümölcstermesztéssel, foglalkoztak.

Vályi András szerint "MODRO. Nagy, és Kis Modro. Két tót falu Nyitra Várm. földes Uraik több Urak, lakosai katolikusok, fekszenek a’ Vág Újhelyi járásban, földgyei ollyanok mint Horkálé." ^[2]

Fényes Elek szerint "Modró (Kis és Nagy), 2 egymás mellett levő tót helység, Nyitra vmegyében, a Vágh bal partján, az első 182 kath., 10 evang., 14 zsidó, a második 322 kath., 9 zsidó lak., s kath. paroch. templommal. Bikkes erdejök derék; földeik középszerüek; gyümölcsük bőven. F. u. a temetvényi uradalom. Ut. p. Galgócz." ^[3]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Vágújhelyi járásához tartozott.

1927-ben kapta mai hivatalos nevét. 1970 és 1990 között a szomszédos Váglukához tartozott. Területe a temetvényi termelőszövetkezethez tartozik, amely főként szarvasmarha tenyésztéssel foglalkozik.

Népessége

1910-ben 126, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 229 lakosából 226 szlovák volt.

2011-ben 204 lakosából 197 szlovák.

2017	191
2021	203

Nevezetességei

Harangláb

A falu haranglába a 20. század elején épült.
A közelben található a modrói barlang, a vidék legnagyobb látogatható barlangja.
A faluban védett kínai eredetű faritkaság található.

Külső hivatkozások

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]