Kiss Anna
Kiss Anna (Gyula, 1939. január 26.–) A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és kétszeres József Attila-díjas (1975, 1992) magyar költő, drámaíró, író. A Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozatának tagja (2007).
Kiss Anna | |
A Szép versek antológiában megjelent portréinak egyike. Csigó László felvétele | |
Élete | |
Született | 1939. január 26. (85 éves) Gyula |
Nemzetiség | magyar |
Szülei | Kiss Sándor Csősz Erzsébet |
Pályafutása | |
Jellemző műfaj(ok) | dráma, vers |
Első műve | Fabábu (versek, 1971) |
Kitüntetései |
|
Irodalmi díjai | József Attila-díj (1975, 1992) Alföld-díj (1980) Déry Tibor-díj (1993) Esztergom és Székesfehérvár millecentenáriumi drámapályázata, I. díj (1998) Arany János-díj (2002) Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díj (2008) Balassi Bálint-emlékkard (2015) Kossuth-díj (2016) A Nemzet Művésze (2017) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kiss Anna témájú médiaállományokat. |
Életpályája
szerkesztésA Zsadányban élő Kiss Sándor szabómester és Csősz Erzsébet házasságából született. Ősei földművesek, mesteremberek voltak. 1957–1961 között a Debreceni Orvostudományi Egyetemen tanult, de tanulmányait félbeszakította. Ezután a Szegedi Tanárképző Főiskolán végzett magyar-orosz szakon 1966-ban, közben 1961–1963 között a Hortobágyon kollégiumi nevelőtanári beosztásban dolgozott.
1963–1979 között Budapesten tanított. 1975-től a Magyar Írószövetség és a Művészeti Alap tagja. 1979-től írásaiból él. 1990-1994 között a Tekintet című folyóiratot szerkesztette. 1997-től az Artisjus tagja lett. 2007 óta a Magyar Művészeti Akadémia tagja.
Munkássága
szerkesztésAz Alföld mutatta be (1967), majd a Költők egymás közt című antológia Nagy László bevezetőjével. Költészetének forrása a folklór, a mese, az archaikus népdal, a ballada, a régi magyar költői nyelv. A népi kultúra, a paraszti-kézművesi lét motívumait felhasználva mítoszt teremtett. Költészete képzőművészeti törekvésekhez is köthető, Berki Viola, Gross Arnold, Gyulai Líviusz, Schéner Mihály művészeti elképzeléseihez kapcsolható. Gyermekeknek írt munkái, hangjátékai, drámái is jelentősek. Hangjátékait sugározták a rádióban, több drámája színre került, köztük Bolondmalom c. gyermekeknek írt darabját Kaposvárott játszották 1984-1985-ben.
Művei (válogatás)
szerkesztésVersek
szerkesztés- Fabábu (1971)
- Feketegyűrű (1974)
- Kísértenek (1976)
- Világok (versek, verses drámák, 1978)
- Fohász; Békés Megyei Könyvtár, Békéscsaba, 1982
- A viszony (1983)
- Az idő (1986)
- Az esély (verses drámák, 1990)
- A jelenlét (1993)
- Genitivus (1995)
- Másik idő. Válogatott írások; Kortárs, Budapest, 1999
- De (2001)
- Az éden íze (Trilógia I., 2006)
- Gryllus Vilmos–Kiss Anna; Helikon, Budapest, 2006 (Hangzó Helikon) + CD
- Az úrnő ezüst ujja (Trilógia II., 2008)
- Szélörvények vonulnak (Trilógia III., 2010)
- Jár nyomomban; Kortárs, Budapest, 2011 (Kortárs vers)
- Lepkék útján a lélek; Kortárs, Budapest, 2012 (Kortárs vers)
- Gyolcs. Összegyűjtött versek; Kortárs, Budapest, 2014
- Suhogások; Kortárs, Budapest, 2017 (Kortárs vers)
- Aranyalma. Összegyűjtött írások kicsiknek, nagyoknak; Kortárs, Budapest, 2019
- Hideglelés; Kortárs, Budapest, 2020 (Kortárs vers)
Gyermekversek
szerkesztés- A holdnak háza van (1978)
- Hol van a világ vége? (1981)
- Tükörképek (prózaversek, 1983)
- Máktündérek, csutkanépek (1984)
- Alattunk is laknak, felettünk is laknak (1985)
- Ünnepnapok, évszakok (1992)
- Szeles könyv (2000)
Meseregények
szerkesztés- A téli utak ördöge (1987)
- Tündér a ruháskosárban (1989)
- Szeleskönyv (2000)
Hangjátékok
szerkesztés- Basarózsák
- A macskaprémkalapos hölgy
- A Kaszás
Hangjátékok gyermekeknek
szerkesztés- Ősztől őszig
- Egyedül
Színre vitt drámák
szerkesztés- A macskaprémkalapos hölgy
- Kuporgó
- Borza
- Basarózsák[1]
Színre vitt drámák gyermekeknek
szerkesztés- Bolondmalom
- Hol van a világ vége?
- Alma és hold a tükrömben
Díjak, ösztöndíjak, elismerések
szerkesztés- Móricz Zsigmond-ösztöndíj (1974)
- József Attila-díj (1975, 1992)
- SZOT-ösztöndíj (1979)
- Alföld-díj (1980)
- Artisjus-díj (1986)
- A Jövő Irodalmáért Díj (1988)
- Soros-ösztöndíj (1990)
- A Művészeti Alap irodalmi díja (1991)
- Bölöni-díj (1991)
- Déry Tibor-díj (1993)
- Bielsko-Bialai Nemzetközi Bábfesztivál nagydíja (1998)
- Esztergom és Székesfehérvár millecentenáriumi drámapályázata, I. díj (1998)
- Arany János-díj (2002)
- Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díj (2008)
- A Magyar Kultúra Lovagja (2010)
- Balassi Bálint-emlékkard (2015)
- Napút-díj (2015)
- Tiszatáj-díj (2015)
- Kossuth-díj (2016)
- A Nemzet Művésze (2017)[2]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ In: Hét szép magyar komédia : színműve[k] / [utóhang: Nánay István]. Budapest : Napvilág Kiadó, 1998. 449 p. ISBN 963 9082 36 8
- ↑ Kiss Anna, Csukás István és Dévényi Sándor lettek a Nemzet Művészei origo.hu - 2017. november 3.
Források
szerkesztés- Új magyar irodalmi lexikon II. (H–Ö). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 1047. o. ISBN 963-05-6806-3
- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek ISBN 963-8607-10-6
- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó, Budapest, 1999 ISBN 9-638157-91-7
- Hermann Péter: Ki kicsoda 2002 CD-ROM, Biográf Kiadó ISBN 963-8477-64-4
- MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283
További információk
szerkesztés- Kiss Annával beszélget Kabdebó Lóránt. Kritika, 1986.
- Ünnepek, évszakok. Gyermekversek válogatott bibliográfiája. Összeáll. Kiss Anna. Kecskemét : Kecskeméti Tanítóképző Főiskola, 1992. 174 p. ISBN 963 7294 08 2
- Kortárs Irodalmi Adattár
- Életrajza a Magyar Művészeti Akadémia honlapján
- Cs. Nagy Ibolya: Kiss Anna; MMA, Budapest, 2014 (Közelképek írókról)