Főmenü megnyitása

Kisszalók (szlovákul: Malý Slavkov, németül: Klein-Schlagendorf) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Késmárki járásban.

Kisszalók (Malý Slavkov)
Slavkov kostol.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásKésmárki
Turisztikai régióSzepes
Rang község
Első írásos említés 1251
Polgármester Ladislav Oravec
Irányítószám 060 01
Körzethívószám 052
Forgalmi rendszám KK
Népesség
Teljes népesség1049 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség190 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság652 m
Terület4,99 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kisszalók (Szlovákia)
Kisszalók
Kisszalók
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 08′ 10″, k. h. 20° 23′ 20″Koordináták: é. sz. 49° 08′ 10″, k. h. 20° 23′ 20″
Kisszalók weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisszalók témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

FekvéseSzerkesztés

Késmárktól 3 km-re nyugatra a Szalóki patak mellett fekszik.

TörténeteSzerkesztés

A falu a 13. században keletkezett, 1251-ben "Zaloh" néven említik először. 1347-ben "Zlauckfolua", 1361-ben "Villa Sancti Michaelis", 1431-ben "Kyszalok", 1449-ben "Slawkndorff" néven szerepel a korabeli forrásokban. Neve a magyar Szalók személynévből származik. Késmárk városának birtoka volt. 1531-ben határában volt a Késmárk és Lőcse város polgárai között lezajlott ütközet. 1787-ben 38 házában 316 lakos élt. 1828-ban 59 háza volt 434 lakossal. Lakói főként mezőgazdaságból éltek, később a környék üzemeiben dolgoztak.

Vályi András szerint "Kis Szalók, Nagy Szalók. Ez Mezőváros, amaz pedig falu Szepes Várm. Kis Szalóknak földes Ura Kézsmárk Városa, fekszik hozzá nem meszsze, és filiája, lakosai katolikusok, és evangelikusok; Nagy Szalóknak pedig földes Ura Gr. Csáky Uraság, ez fekszik Felkához 1/4 mértföldnyire. Az előtt bányái is valának; savanyú vize elég tsípős, és jó ízű; határbéli földgyeik középszerűek, legelőjik, réttyeik hasznosak, fájok elég van."[2]

Fényes Elek szerint "Kis-Szalók, (Klein Schlagendorf), tót falu, Szepes vmegyében. Késmárkhoz 1/2 órányira, 410 kath. lak. F. u. Késmárk városa." [1]

A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Késmárki járásához tartozott.

NépességeSzerkesztés

1910-ben 454, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 774 lakosából 603 szlovák és 168 cigány volt.

2011-ben 949 lakosából 663 szlovák és 246 cigány volt.

NevezetességeiSzerkesztés

  • A falu feletti dombon áll az 1531-es Késmárkkal vívott csatában elesett 49 lőcsei polgár emlékműve.

ForrásokSzerkesztés

  • Szombathy Viktor: Szlovákiai utazások Bp. 1975.
  • Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest: Akadémiai. 1978. 35. o. ISBN 963-05-1490-7 (Abádszalók címszó)
  • Mező András: A magyar hivatalos helységnévadás Bp. 1982.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  

További információkSzerkesztés