Kisszalók
Kisszalók (szlovákul: Malý Slavkov, németül: Klein-Schlagendorf) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Késmárki járásban.
Kisszalók (Malý Slavkov) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Eperjesi | ||
Járás | Késmárki | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1251 | ||
Polgármester | Ladislav Oravec | ||
Irányítószám | 060 01 | ||
Körzethívószám | 052 | ||
Forgalmi rendszám | KK | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1126 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 190 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 652 m | ||
Terület | 4,99 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 49° 08′ 10″, k. h. 20° 23′ 20″49.136111°N 20.388889°EKoordináták: é. sz. 49° 08′ 10″, k. h. 20° 23′ 20″49.136111°N 20.388889°E | |||
Kisszalók weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisszalók témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Fekvése
szerkesztésKésmárktól 3 km-re nyugatra, a Szalóki-patak partján, a Poprád mellett fekszik.
Története
szerkesztésA falu a 13. században keletkezett, 1251-ben „Zaloh” néven említik először. 1347-ben „Zlauckfolua”, 1361-ben „Villa Sancti Michaelis”, 1431-ben „Kyszalok”, 1449-ben „Slawkndorff” néven szerepel a korabeli forrásokban. Neve a magyar Szalók személynévből származik. Késmárk városának birtoka volt. 1531-ben határában volt a Késmárk és Lőcse város polgárai között lezajlott ütközet. 1787-ben 38 házában 316 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Kis Szalók, Nagy Szalók. Ez Mezőváros, amaz pedig falu Szepes Várm. Kis Szalóknak földes Ura Kézsmárk Városa, fekszik hozzá nem meszsze, és filiája, lakosai katolikusok, és evangelikusok; Nagy Szalóknak pedig földes Ura Gr. Csáky Uraság, ez fekszik Felkához 1/4 mértföldnyire. Az előtt bányái is valának; savanyú vize elég tsípős, és jó ízű; határbéli földgyeik középszerűek, legelőjik, réttyeik hasznosak, fájok elég van.”[2]
1828-ban 59 háza volt 434 lakossal. Lakói főként mezőgazdaságból éltek, később a környék üzemeiben dolgoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kis-Szalók, (Klein Schlagendorf), tót falu, Szepes vmegyében. Késmárkhoz 1/2 órányira, 410 kath. lak. F. u. Késmárk városa.”[3]
A trianoni diktátumig Szepes vármegye Késmárki járásához tartozott.
Népessége
szerkesztés1910-ben 454, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 774 lakosából 603 szlovák és 168 cigány volt.
2011-ben 949 lakosából 663 szlovák és 246 cigány.
Neves személyek
szerkesztés- Itt élt Kolár Péter (1947-2017) kultúraszervező, a kassai Thália Színház igazgatója, a Csemadok elnöke, főtitkára.
Nevezetességei
szerkesztés- A falu feletti dombon áll az 1531-es Késmárkkal vívott csatában elesett 49 lőcsei polgár emlékműve.
További információk
szerkesztésForrások
szerkesztés- Szombathy Viktor: Szlovákiai utazások Bp. 1975.
- Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest: Akadémiai. 1978. 35. o. ISBN 963-05-1490-7 (Abádszalók címszó)
- Mező András: A magyar hivatalos helységnévadás Bp. 1982.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár. www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. február 9.)