Klisa (Lipik)
Klisa (1910 és 1981 között Klisa Pakračka) falu Horvátországban Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Lipikhez tartozik.
| Klisa | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Pozsega-Szlavónia |
| Község | Lipik |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 34550 |
| Körzethívószám | (+385) 33 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 81 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 188 m |
| Terület | 5,10 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 26′ 10″, k. h. 17° 09′ 14″Koordináták: é. sz. 45° 26′ 10″, k. h. 17° 09′ 14″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése szerkesztés
Pozsegától légvonalban 42, közúton 53 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban és közúton 3 km-re északra, Nyugat-Szlavóniában fekszik. Keletről Lipik, északról Prekopakra, nyugatról Kukunjevac, délről Dobrovac falvak határolják.
Története szerkesztés
A falu területe valószínűleg már a középkorban lakott volt, Fejérkő várának uradalmához tartozott. Általánosan elfogadott vélemény szerint a középkori Lipik a mai Klisa területén feküdt. A falu nevét is az egyházat jelentő latin „ecclesia” főnévből származtatják. A középkori települést 1543-ban a török hódítás pusztította el.
A térség a 16. század közepétől több mint száz évig török uralom alatt állt. A 17. század végétől a török kiűzése után a területre folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. Első lakói pravoszláv szerbek voltak. Az első katonai felmérés térképén „Dorf Klisa” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Klisza” néven szerepel. [2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Klisza” néven összesen 24 házzal, 180 ortodox vallású lakossal találjuk. [3]
A 19. században a pakráci uradalom akkori ura a Jankovich család magyar és német telepeseket hozatott ide az uradalom földjeinek megművelésére. A településnek 1857-ben 116, 1910-ben 269 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adati szerint lakosságának 50%-a magyar, 40%-a szerb, 5%-a német, 3%-a horvát anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pakráci járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 59%-a szerb, 30%-a horvát, 3%-a magyar nemzetiségű volt. A délszláv háború idején 1991. novemberében és decemberében súlyos csaták folytak itt a Lipik és Pakrác felszabadítására irányuló harcokban. Lipiket december 6-án szabadították fel a horvát erők. A szerb lakosság elmenekült. 2011-ben 73 lakosa volt.
Lakossága szerkesztés
| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 116 | 191 | 196 | 220 | 269 | 269 | 259 | 292 | 246 | 230 | 213 | 206 | 160 | 139 | 57 | 73 |
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... 325. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 26. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források szerkesztés
További információk szerkesztés
- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. április 2-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- A város turisztikai központjának honlapja (horvátul)
- Stjepan Benković: Pakrački kraj u XVIII. i XIX. stoljeću Povijesno društvo Pakrac – Lipik 2016. (horvátul)
- A község rendezési terve[halott link] (horvátul)
