Főmenü megnyitása

Knežica (Dubrovnik)

település Horvátországban

Knežica falu Horvátországban, Dubrovnik-Neretva megyében. Közigazgatásilag Dubrovnik községhez tartozik.

Knežica
Knežica látképe
Knežica látképe
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeDubrovnik-Neretva
KözségDubrovnik
Jogállás falu
Irányítószám 20236
Körzethívószám (+385) 20
Népesség
Teljes népesség133 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság154 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Knežica (Horvátország)
Knežica
Knežica
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 42° 39′ 30″, k. h. 18° 08′ 50″Koordináták: é. sz. 42° 39′ 30″, k. h. 18° 08′ 50″

FekvéseSzerkesztés

A Dubrovnik városától légvonalban 4, közúton 9 km-re északkeletre a Dubrovniki tengermelléken, a Golubov kamen nevű sziklás hegyvonulat alatt, a Komolacból Gornji Brgat felé haladó út mentén Komolac és Šumet között, a hercegovinai határ mellett fekszik.

TörténeteSzerkesztés

Az itt élt első ismert nép az illírek voltak, akik az i. e. 2. évezredtől fogva éltek itt magaslatokon épített erődített településeken és kövekből rakott halomsírokba temetkeztek. Az illírek i. e. 35-ig uralták a térséget, amikor Octavianus hadai végső győzelmet arattak felettük. A Nyugatrómai Birodalom bukása után 493-tól a keleti gótok uralták a területet. 535-ben Dalmáciával együtt a Bizánci Császárság uralma alá került. A horvátok ősei a 7. században érkeztek Dalmáciába és csakhamar megalapították első településeiket. Ezek elsőként a termékeny mező melletti, ivóvízzel rendelkező helyeken alakultak ki. Rijeka dubrovačka déli partvidéke Knežica és Šumet településekkel együtt már a 10. század közepén a Raguzai Köztársasághoz tartozott. Középkori templomát Szent Kozma és Damján vértanúk tiszteletére szentelték.

A Raguzai Köztársaság bukása után 1806-ban Dalmáciával együtt ez a térség is a köztársaságot legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon bukása után 1815-ben a berlini kongresszus Dalmáciával együtt a Habsburgoknak ítélte. 1857-ben 119, 1910-ben 76 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A délszláv háború során 1991. október 1-jén kezdődött a jugoszláv hadsereg (JNA) támadása a Dubrovniki tengermellék ellen, majd súlyos harcok után még októberben megszállta a települést. A házakat kirabolták, majd felgyújtották. A lakosság elmenekült, így a település 1992. májusáig lényegében lakatlan maradt. A horvát hadsereg a slanoi felszabadító hadművelet során 1992. május 26-án verte ki a JNA egységeit és a szerb szabadcsapatokat a településről és környékéről. A háború után rögtön elkezdődött az újjáépítés. A településnek 2011-ben 133 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak, illetve a közeli Dubrovnikban dolgoztak.

NépességSzerkesztés

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
119 128 78 46 74 76 142 146 70 59 55 37 131 111 149 133

NevezetességeiSzerkesztés

Szent Kozma és Damján tiszteletére szentelt temploma 1365-ben épült.

GazdaságSzerkesztés

Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak, illetve a közeli Dubrovnikban dolgoztak. A településen több kereskedelmi vállalatnak vannak raktárépületei és kisiparosok műhelyei találhatók.

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Knežica (Dubrovnik) témájú médiaállományokat.