Kolos László
Némai Kolos László (fl. 1481–1507), koronaőr, 1507-ben Drégely vára várnagya, 1493-ban a visegrádi vár várnagya, földbirtokos.[1]
Élete
szerkesztésAz ősrégi nemesi származású némai Kolos családnak a sarja. Apja némai Kolos László (fl. 1426–1481), komáromi várnagy 1460-ban, esztergomi várnagy 1458-ban, földbirtokos.[2] Anyja az ismeretlen vezetéknevű Margit (fl. 1495–1500) asszony volt. Az apai nagyapja Lovaspatonai avagy némai Kolos Jeromos (fl. 1412–1457), földbirtokos, aki cseszneki várnagy volt 1434 és 1437 között.[3] Kolos László fivére némai Kolos Jakab, földbirtokos, és leánytestvérei Zolyómi Tamásné némai Kolos Anna (fl. 1500), valamint némai Kolos Borbála (fl. 1500), akinek a férje osztopáni Perneszy Zsigmond (fl. 1453-1506), Újlaki Miklós főtanácsosa, somogyi alispán, földbirtokos.
1490-ben II. Ulászló a király kíséretében tartózkodott némai Kolos László 4 vitézével.[4] 1493-ban a visegrádi vár várnagya és egyben koronaőr.[5] 1497-ben mégmindig a visegrádi várnagy és egyben koronaőr volt döbentei Himffy Imre mellett. Egy ekkoriban kelt okmány szerint: "Bakócz Tamás egri püspök és Szapolyai István, a Szepesföld örökös grófja, Magyarország nádora emlékezetül adjuk, hogy, mivel vitézlő döbrentei Himfl Imre, és némái Kolos László visegrádi várnagyok - akiket mi rendeltünk ki az ország Szent Koronájának őrzésére - magát a Szent Koronát hűségesen megőrizték, és a Szent András ünnepét követő szombaton (1497. december 2-án) hűségesen kezeinkhez visszaszolgáltatlak, ezért mi jelen levelünkkel tanúsítjuk, hogy ők a Szent Korona visszaszolgáltatása alól mentesek s annak minden módon eleget tettek. Kelt a nevezeti visegrádi várban, a fent írt szombaton az úr ezernégyszázkilencvenhetedikévében."[6] 1507-ben némai Kolos László a Drégely vára várnagyaként szolgált.[7]
Házassága és leszármazottjai
szerkesztésA feleségének a neve ismeretlen. Két fiú- és egy leánygyermekről lehet tudni a források alapján:
- némai Kolos Anna. Férje: sávolyi Jósa István (fl. 1510–1540), földbirtokos. Jósa István és Kolos Anna unokája: sávolyi Jósa Ilona, akinek a férje zicsi Zichy György (fl. 1548–1604), Moson és Vas vármegye alispánja, földbirtokos.
- némai Kolos Jakab (fl. 1508–1511), földbirtokos.
- némai Kolos Ambrus (fl. 1508–1518), veszprémi követ, földbirtokos. Felesége: sávolyi Jósa Orsolya (fl. 1503).
Kolos László visegrádi vár várnagyának esküformája koronaőrként
szerkesztés"Én, Némái Kolos László, a visegrádi vár várnagya elismerem, s ezzel az oklevéllel tudomására adom mindenkinek, akit illet, hogy a Krisztusban tisztelendő atyám, Tamás győri és választott egri püspök a familiárisai közül engem tett meg e Visegrád vár várnagyává, s jelölt ki a szent korona őrzésére. Ezért neki keresztény hitemre és emberségemre hivatkozva ígérem és az élő Istenre, a Szűz Máriára és minden szentekre esküszöm, hogy az én püspök uramnak ettől az időtől fogva hűségesen és tisztességben szolgálok, a nevezett várat és a szent koronát hűségesen őrzöm és megtartom. Ha pedig az történnék, hogy az én püspök uramat akár a halál, akár a balszerencse kerítené hatalmába, a visegrádi várat és a koronát az én uram részére, helyette tisztelendő Ferenc budai prépost úrnak, az ő testvérének őrizem meg és a szent koronát arról a helyről, ahová azt az én uram Nagyságos Zápolya István szepesi gróf, Magyarország nádorával együtt elhelyezte, tudta, akarata és kifejezett beleegyezése nélkül sohasem mozdítom el, s nem teszem rá a kezem, s azt sem a király őfelségének, sem a főpapoknak és báróknak, s sem senki másnak ki nem adom. Ha pedig az én püspök uram, illetve az említett esetben a mondott Ferenc prépost úr, tőlem a várat és a szent koronát visszavenné és engemet innen elmozdít és máshol helyez el, minden kifogás és ellenkezés és ürügy nélkül vissza- bocsátom és visszaadom. Hozzáértve azt, hogy sem az én püspök uramat, sem az említett testvérét nem vagyok köteles a várba annyi emberrel bebocsátani, amennyivel nálam és várnagy társamnál, illetve a hozzánk tartozóknál erősebbek és hatalmasabbak lehetnek. S nem vagyok köteles több katonát befogadni, mint amennyi elrendeltetett, illetve amennyivel társam, vagyis a nádor úr várnagya egy bizonyos időben rendelkezik. Ha mégis megtörténnék, hogy valaki a hatalmasok közül a várat megostromolná, abban az esetben az én tisztelendő uram és az említett nádor uram, illetve fiának nagyságos János uram embereit egyenlő számban köteles vagyok az idő szerinti társammal a vár védelmére bebocsátani. S ahogyan köteles vagyok e Visegrád vára és a korona őrzésére és megóvására, ugyanazzal a hűséggel, amellyel az én püspök uramnak és következésképp Ferenc úrnak, a testvérének, ugyanazonképpen kötelezem magam a nádor úrnak, illetve fiának, János úrnak. E tekintetben semmi többel nem tartozom püspök uramnak és nevezett testvérének, mint a nádor úrnak és a fiának, János úrnak. Ismételten esküvel fogadom és ígérem, hogy mindezeket a már említett keresztény hitemre és emberségem elvesztése és örökös gyalázat és hitszegés terhe mellett állhatatosan és rendületlenül az én püspök uramnak és testvérének, nevezett Ferenc prépost úrnak megtartom. E dolog hitelére és megerősítésére jelen levelet a saját nemesi címeremet ábrázoló pecsétemmel ellátva az említett püspök úrnak, illetőleg mondott testvérének átadtam. Kelt az említett Visegrád várában, az Ür 1493. évében."[8]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 40. kötet - 215 - 226. oldal
- ↑ Q 73. DIPLOMATIKAI LEVÉLTÁR (Q szekció) • Családi levéltárak (P szekcióból) • Festetics család (Q 73)
- ↑ C. Tóth Norbert: Az esztergomi székeskáptalan a 15. században, II. rész. A sasadi tizedper 1452-1465 közötti „krónikája" - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 8. (Budapest, 2015)1. A sasadi (nevegyi) tizedekért a pécsváradi monostorral folytatott per a kezdetektől 1465-ig1.5. A tizedper 1451–1465 közötti időszakában
- ↑ DL-DF. 46152. 1490-12-13
- ↑ Ikvai Nándor (szerk.): Bél Mátyás Pest megyéről - Pest Megyei Múzeumi Füzetek 10. (Szentendre, 1977)II. rész. A megye leírása járásonkéntIII. fejezet. A pilisi járás
- ↑ Cseke László. VISEGRÁD ezer éve ALMANACH. Visegrád, 2010
- ↑ Bakács István: Hont vármegye Mohács előtt (Budapest, 1971). Várai
- ↑ Ikvai Nándor (szerk.): Bél Mátyás Pest megyéről - Pest Megyei Múzeumi Füzetek 10. (Szentendre, 1977)II. rész. A megye leírása járásonkéntIII. fejezet. A pilisi járás