Főmenü megnyitása

Kolozsnéma (szlovákul Klížska Nemá) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Komáromi járásában.

Kolozsnéma (Klížska Nemá)
A kolozsnémai református templom
A kolozsnémai református templom
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNyitrai
JárásKomáromi
Rang község
Polgármester Szalay Rozália
Irányítószám 946 20
Körzethívószám 035
Forgalmi rendszám KN
Népesség
Teljes népesség490 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség44 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság111 m
Terület11,81 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kolozsnéma (Szlovákia)
Kolozsnéma
Kolozsnéma
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 47° 45′ 06″, k. h. 17° 49′ 11″Koordináták: é. sz. 47° 45′ 06″, k. h. 17° 49′ 11″
Kolozsnéma weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kolozsnéma témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Közigazgatási területe 11,8 km², Ronka tartozik hozzá. Lakosságának túlnyomó többsége magyar nemzetiségű.

Tartalomjegyzék

FekvéseSzerkesztés

Kolozsnéma az Alsó-Csallóközben, Nagymegyertől 16 km-re délkeletre, Komáromtól 29 km-re nyugatra, Gönyűvel szemben, a Duna bal partján fekszik a történelmi Komárom vármegye területén. 2006 óta a Morava hajó biztosítja a kishatárforgalmat Gönyű felé. Keletről Nagykeszi, nyugatról Komáromfüss, délről Gönyű és Nagyszentjános községek határolják. Áthalad rajta a Nagykeszit (6 km) Füss-sel (5 km) összekötő mellékút. Érinti a Duna töltésén haladó Duna-menti nemzetközi kerékpárút.

ÉlővilágaSzerkesztés

A faluban 3 gólyafészket vagy fészekalátétet tartanak nyilván, azonban 2012-től egyikről sincs pozitív adat, hogy fészkeltek volna bennük.[2]

TörténeteSzerkesztés

1168-ban említik először Villa Nema néven. A 12. században a komáromi vár tartozéka volt, a 13-14. században a gróf Cseszneky család birtoka volt, majd 1435-ben Némai Kolos Jeromos kapta királyi adományként. 1522-ben Egyházasnéma néven szerepel. Református anyaegyháza az 1530-as évek elején jött létre. A 16. század végén Kolozsnémai Kolos János halála után unokaöccsei, a Hathalmy testvérek (Miklós, Mátyás, Pál és István) kérték a hátrahagyott birtokait Kolosnémán, Nagykeszin, Kiskeszin, Ekelen és Andrásházán.[3] A 16. századi törökdúlás (a Dunán átkelő portyázó csapatok többször kirabolták a falut, mely egy időre elnéptelenedett) után a Lengyel család birtoka lett. Az 18481849-es szabadságharc idején a falu mellett ütköztek meg a császáriak a magyar csapatokkal. Lakói főként halászatból éltek. A községnek két vízimalma volt és itt állt a Duna egyik fontos kikötője is.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a községről: "Kolos-Néma, magyar falu, Komárom vmegyében, fekszik rónaságon az öreg Duna mellett, Kis- és Nagy-Keszi szomszédságában, Komáromhoz nyugotra 1 s 1/4 mfldnyi távolságra. Nevét vette Kolos családtól s annak néma leányától, melly családnak lakháza a mostani templom és temető emeltebb helyén volt, mint az alapkövek most is mutatják. Határa 2511 holdra terjed, mellynek harmada rét és sziget, melly egyszersmind tüzifát szolgáltat a lakosoknak. A némai szigetet képezi a falu mellett elnyuló holt Duna. Az urbéri föld tesz 415 holdat, a többi majorsági birtok, földe első osztálybeli s mindent megterem. Az állattenyésztés is szorgalmasan üzetik; egyébiránt határában több nádas és mocsáros tavak találtatnak. Népessége 455 lélek, ebből reform. 302, ebből 65 nemes, 235 nemtelen, 153 r. kath. Urbéri telek van 11 és 1/2, zsellér 7. Nevezetesebb épületei: a reformatusok anyaegyháza, r. katholikusok kápolnája és Zámory György ur lakháza; végre a falun felől 300 ölre a kis Duna partján egy régi szentegyház alapkövei láthatók. F. u. Zámory, Vigyázó, Csorba, Somody családok és a szentmártoni apátság." [4]

A trianoni békeszerződésig Komárom vármegye Csallóközi járásához tartozott. A falu lakói sokáig halászattal és aranymosással foglalkoztak. Határában (a Duna-parton) ma is jelentős kavicsbányászat folyik. Határában álltak az egykori Csépánfalva és Simándfalva települések.

NépességeSzerkesztés

1910-ben 927, túlnyomórészt magyar lakosa volt.

2004-ben 546 lakosa volt.

2011-ben 520 lakosából 482 volt magyar.

NevezetességeiSzerkesztés

  • Régi templomának alapfalai a Holt-Duna partján láthatók. Mai református temploma 1793-ban egy régebbi építmény alapjaira épült, 1794-ben fatornyot építettek hozzá. 1857-ben az éppen felújított templomot tűzvész pusztította és csak 1858-ban állították helyre.
  • Az Őrangyaloknak szentelt római katolikus temploma 1884-ben épült.
  • A fennmaradt 19. századi gazdaházak a népi építkezés értékes emlékei.
  • A faluban található a későbarokk, nyeregtetős Zámory-kúria.
  • A községben 1962. óta a évente megrendezik a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség (Csemadok) járási dal- és táncünnepélyét.

EmlékművekSzerkesztés

  • A falu közepén áll az első világháborús turulmadaras hősi emlékmű, melyet 1996-ban egészítettek ki a honfoglalási emléktáblával.
  • A második világháború áldozatainak emlékművét 1990-ben állították.

Szakrális kisemlékekSzerkesztés

  • A katolikus templom mellett álló Mária-képoszlopot 1923-ban állították.
  • A katolikus temetőben három nagykereszt is található:
    • A templom bejáratánál szemben álló vörösmészkő kereszt;
    • Fából készült millenniumi kereszt a templom hátsó falánál;
    • Betonból készült új nagykereszt.
  • A falu központjában található emlékkeresztet 2002-ben állították.
  • A falu nyugati szélén fából készült útmenti kereszt található.

RonkaSzerkesztés

Kolozsnémától 1 km-re északra, a falut Füssel összekötő mezőgazdasági út mentén fekszik, a Csicsó-Gelléri-csatorna partján. Jelenleg[5] lakatlan, a majorsági épületeket lerombolták. Fényes Elek Komárom vármegye leírása című munkájában így ír róla: Ronka, puszta, fekszik Kolos-Néma szomszédságában rónaságon. Határa 358 holdnyi, mellyből 168 hold szántóföld, 40 hold kaszáló, 150 hold nyár- és jegenyefás erdő, s innen vásárol Csalóköz egy része tűzifát. Földe s réte igen jó, mind a földmívelés, mind az állattenyésztés virágzó karban van, mivel itt szép majorságot tart a szentmártoni főapátság, mellynek birtokához tartozik az egész puszta, s ezt a Fűsön lakó tisztelendő administrator úr kezeli.[6]

Neves személyekSzerkesztés

KéptárSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
  2. bociany.sk
  3. Takáts Sándor: A török hódoltság korából I. 371-372.
  4. MKSz
  5. 2010-ben
  6. Archivált másolat. [2008. június 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. május 19.)
  7. Magyar életrajzi lexikon 1000–1990
  8. http://cs.wikipedia.org/wiki/Karel_Pecka

Külső hivatkozásokSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Kolozsnéma témájú médiaállományokat.