Kopárhegy

község Szlovákiában
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. március 23.

Kopárhegy (1899-ig Krokkava szlovákul Krokava) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Rimaszombati járásában.

Kopárhegy (Krokava)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásRimaszombati
Rangközség
Első írásos említés1427
PolgármesterLukáš Remper
Irányítószám982 67
Körzethívószám047
Forgalmi rendszámRS
Népesség
Teljes népesség23 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség3 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság787 m
Terület10,40 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 37′ 47″, k. h. 20° 01′ 36″48.629800°N 20.026600°EKoordináták: é. sz. 48° 37′ 47″, k. h. 20° 01′ 36″48.629800°N 20.026600°E
Kopárhegy weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kopárhegy témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Rimaszombattól 38 km-re északkeletre fekszik, 800 méteres tengerszint feletti magasságban, ezzel a Rimaszombati járás legmagasabban fekvő községe. Kopárhegy zsákfalu, egyetlen 7,5 km hosszú burkolt bekötőút köti össze az 526-os (Jolsva-Nyustya közötti) országúttal, mely Rónapataknál ágazik el.

Északnyugatról Tiszolc, nyugatról Nyustya, délnyugatról Rónapatak, délkeletről Poloszkó, keletről Gerlice, északkeletről Ratkósebes községek határolják.

Területe nem változott számottevően a 20. század folyamán, 1921-ben 10,28 km²,[2] 2001-ben 10,40 km² volt.

Története

szerkesztés

1427-ben „Crokwa” alakban említik először. 1450-ben „Krokowa” néven tűnik fel. A Derencsényi család birtoka volt, akiknek 6 porta adózott a faluban. Lakói főként pásztorkodással foglalkoztak. 1550 körül elpusztította a török és a 17. század második feléig lakatlan volt. A 18. században a Koháry és más családoké.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KROKOVA. Tót falu Gömör Várm. földes Ura G. Koháry, és több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Ratkóhoz fél mértföldnyire, határja sovány.[3]

1828-ban 47 házában 402 lakos élt. Később lakói az állattartás mellett szövéssel, fafaragással, idénymunkákkal is foglalkoztak.

A 19. század közepén Fényes Elek eképpen írja le: „Krokava, Gömör vm. tót falu, Ratkóhoz éjszakra 1 mfldnyire: 18 kath., 384 evang. lak. Hegyes, sovány határ. F. u. hg. Koburg. Ut. p. Rimaszombat.[1] Archiválva 2007. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben

Borovszky Samu monográfiasorozatának Gömör-Kishont vármegyét tárgyaló része szerint: „Krokava, tót kisközség, 63 házzal és 304 ág. ev. h. vallású lakossal. 1427-ben Crokwa néven a Derencsényiek birtoka volt és róluk a Koháryakra, majd ezekről a Coburg herczegi családra szállott. Azonban volt itt birtokuk az osgyáni uraknak is, nevezetesen a Korponayaknak és a báró Luzsénszky családnak. Most a Latinák testvéreknek van itt nagyobb birtokuk. A községben csak ág. h. ev. imaház van. Postája Ratkó, távírója és vasúti állomása Nyustya.[4]

A trianoni diktátumig Gömör-Kishont vármegye Ratkói járásához tartozott.

Népessége

szerkesztés

1910-ben 293-en, túlnyomórészt szlovákok lakták.

A falu lakossága az elvándorlás következtében a 20. század folyamán egytizedére csökkent (1921-ben még 323 lakosa volt).

2001-ben mindössze 33 szlovák lakosa volt.[5]

2011-ben a falu 31 lakosából 30 szlovák és 1 magyar volt.

Nevezetességei

szerkesztés

A falu haranglába 18. századi.

Külső hivatkozások

szerkesztés
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. 1921-es csehszlovák népszámlálási adatok
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  4. Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. november 15.)
  5. Archivált másolat. [2007. szeptember 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. március 30.)