Kopárhegy
Kopárhegy (1899-ig Krokkava szlovákul Krokava) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Rimaszombati járásában.
Kopárhegy (Krokava) | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Besztercebányai |
Járás | Rimaszombati |
Rang | község |
Első írásos említés | 1427 |
Polgármester | Lukáš Remper |
Irányítószám | 982 67 |
Körzethívószám | 047 |
Forgalmi rendszám | RS |
Népesség | |
Teljes népesség | 23 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 3 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 787 m |
Terület | 10,40 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 37′ 47″, k. h. 20° 01′ 36″48.629800°N 20.026600°EKoordináták: é. sz. 48° 37′ 47″, k. h. 20° 01′ 36″48.629800°N 20.026600°E | |
Kopárhegy weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kopárhegy témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Fekvése
szerkesztésRimaszombattól 38 km-re északkeletre fekszik, 800 méteres tengerszint feletti magasságban, ezzel a Rimaszombati járás legmagasabban fekvő községe. Kopárhegy zsákfalu, egyetlen 7,5 km hosszú burkolt bekötőút köti össze az 526-os (Jolsva-Nyustya közötti) országúttal, mely Rónapataknál ágazik el.
Északnyugatról Tiszolc, nyugatról Nyustya, délnyugatról Rónapatak, délkeletről Poloszkó, keletről Gerlice, északkeletről Ratkósebes községek határolják.
Területe nem változott számottevően a 20. század folyamán, 1921-ben 10,28 km²,[2] 2001-ben 10,40 km² volt.
Története
szerkesztés1427-ben „Crokwa” alakban említik először. 1450-ben „Krokowa” néven tűnik fel. A Derencsényi család birtoka volt, akiknek 6 porta adózott a faluban. Lakói főként pásztorkodással foglalkoztak. 1550 körül elpusztította a török és a 17. század második feléig lakatlan volt. A 18. században a Koháry és más családoké.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KROKOVA. Tót falu Gömör Várm. földes Ura G. Koháry, és több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Ratkóhoz fél mértföldnyire, határja sovány.”[3]
1828-ban 47 házában 402 lakos élt. Később lakói az állattartás mellett szövéssel, fafaragással, idénymunkákkal is foglalkoztak.
A 19. század közepén Fényes Elek eképpen írja le: „Krokava, Gömör vm. tót falu, Ratkóhoz éjszakra 1 mfldnyire: 18 kath., 384 evang. lak. Hegyes, sovány határ. F. u. hg. Koburg. Ut. p. Rimaszombat.”[1] Archiválva 2007. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben
Borovszky Samu monográfiasorozatának Gömör-Kishont vármegyét tárgyaló része szerint: „Krokava, tót kisközség, 63 házzal és 304 ág. ev. h. vallású lakossal. 1427-ben Crokwa néven a Derencsényiek birtoka volt és róluk a Koháryakra, majd ezekről a Coburg herczegi családra szállott. Azonban volt itt birtokuk az osgyáni uraknak is, nevezetesen a Korponayaknak és a báró Luzsénszky családnak. Most a Latinák testvéreknek van itt nagyobb birtokuk. A községben csak ág. h. ev. imaház van. Postája Ratkó, távírója és vasúti állomása Nyustya.”[4]
A trianoni diktátumig Gömör-Kishont vármegye Ratkói járásához tartozott.
Népessége
szerkesztés1910-ben 293-en, túlnyomórészt szlovákok lakták.
A falu lakossága az elvándorlás következtében a 20. század folyamán egytizedére csökkent (1921-ben még 323 lakosa volt).
2001-ben mindössze 33 szlovák lakosa volt.[5]
2011-ben a falu 31 lakosából 30 szlovák és 1 magyar volt.
Nevezetességei
szerkesztésA falu haranglába 18. századi.
Külső hivatkozások
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ 1921-es csehszlovák népszámlálási adatok
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. november 15.)
- ↑ Archivált másolat. [2007. szeptember 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. március 30.)