Kovács András (szociológus)

magyar szociológus

Kovács András (Budapest, 1947. január 6.) Széchenyi-díjas (2013)[2] magyar szociológus, a Magyar Tudományos Akadémia doktora (2007),[3] a Közép-európai Egyetem (Central European University) egyetemi tanára.[4]

Kovács András
Született 1947. január 6. (73 éves)[1]
Budapest[1]
Foglalkozása szociológus

ÉletpályájaSzerkesztés

1965-ben érettségizett a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumban. 1966–1971 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának filozófia-történelem szakos hallgatója volt. 1969-1970-ben a bölcsészkari ellenzéki diákmozgalom egyik vezetője volt, ezért 1970-ben államellenes izgatásért eljárást indítottak ellene, ami rendőrhatósági figyelmeztetéssel végződött.[5][6] 1972-től 1978-ig a Kossuth Könyvkiadó filozófiai szerkesztőségében dolgozott. 1973-ban védte meg doktori disszertációját az ELTE Bölcsészkarán szociológiából. 1975-1976-ban a Deutscher Akademischer Austauschdienst (DAAD) ösztöndíjával a Kölni Egyetemen folytatott kutatásokat.

1977-ben kezdeményezője, szerkesztője és társszerzője volt a „Marx a negyedik évtizedben” című illegálisan sokszorosított és terjesztett kötetnek, ami a magyar szamizdat mozgalom első nagyobb kiadványa volt.[7][8][9][10] A kötet megjelenése után foglalkozási tilalommal sújtották, Magyarországon 1989-ig nem kaphatott állást, főként fordításokból és más alkalmi munkákból élt.[11][12][13][14] Részt vett a formálódó demokratikus ellenzék tevékenységében: a Charta 77 mozgalom tagjainak bebörtönzése elleni tiltakozó akcióban (1979), írt a Bibó-emlékkönyvbe (1980) és a Beszélőbe, előadott az illegális Repülő egyetemen.

1980 és 1984 között külföldön tartózkodott, tanított az NSZK-beli Paderborni Egyetemen, kutatásokat végzett a párizsi École des Hautes Études en Sciences Sociales, a New York Institute for the Humanities (New York University) és a hollandiai Universiteit Twente kutatási programjaiban. 1988-89-ben Humboldt-ösztöndíjas volt a duisburgi Steinheim Institut für Deutsch-Jüdische Geschichtében.

A rendszerváltáskor a korábbi foglalkoztatási tilalommal és annak következményeivel kapcsolatban hivatalosan rehabilitálták, ekkor nevezték ki tudományos főmunkatársnak, majd docensnek az Eötvös Loránd Tudományegyetem Szociológiai Intézetébe, ahol 2001-ben habilitált. 2002 és 2012 között a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetében volt tudományos főmunkatárs, majd tudományos tanácsadó. 1998 óta tanít a Közép-európai Egyetem (Central European University) Nationalism Studies programjában, 2006-tól egyetemi tanárként. 2002-től az egyetem Jewish Studies programjának akadémiai igazgatója. A kétezres években a Humboldt Alapítvány támogatásával több kutatást végzett a berlini Technische Universitäten működő Zentrum für Antisemitismusforschung keretei között, tanított vendégprofesszorként a bécsi és potsdami egyetemeken.

1989 és 1995 között a Fidesz Politikai Tanácsadó Testületének vezetője, Orbán Viktor politikai tanácsadója volt.[15]

Kutatási területeSzerkesztés

1971 után a Frankfurti Iskola tudományelméletével és a szovjetmarxizmusnak a tudományokhoz való viszonyával foglalkozott.[16][17][18] 1980 után fő kutatási területei a Holokauszt után zsidóság és a zsidóellenes előítéletesség szociológiája, a kommunista rendszerek zsidópolitikája és az 1990 utáni európai szélsőjobboldal.

MűveiSzerkesztés

1970 és 2020 között több mint 150 publikációja jelent meg több nyelven.[19] Legfontosabb munkái:

  • New Jewish Identities. (Ed. with Zvi Gitelman, Barry Kosmin) Budapest, New York, 2003
  • Jews and Jewry in contemporary Hungary: results of a sociological survey. Institute for Jewish Policy Research, London 2004.
  • A Másik szeme. Zsidók és antiszemiták a háború utáni Magyarországon, Budapest, 2008.
  • The Stranger at Hand. Antisemitic Prejudices in post-Communist Hungary, Leiden – Boston 2011.
  • Antisemitic Prejudice and Political Antisemitism in Present-Day Hungary. In: Journal for Study of Antisemitism, Volume 4, Issue #2, 2012
  • A Holokauszt Magyarországon – hetven év múltán (Ed. with R. L. Braham), Budapest, 2015
  • The Post-Communist Extreme Right: the Jobbik party in Hungary. In:  Ruth Wodak, Brigitte Mral, Majid Khosravinik (Eds.), Right-Wing Populism in Europe. Politics and Discourse, Bloomsbury Publishing, London, New Delhi, New York, Sydney 2013
  • Communism’s Jewish Question. Jewish issues in Communist archives (Ed.). Oldenbourg, 2017.
  • Zsidók és zsidóság Magyarországon 2017-ben, (szerk. Barna Ildikóval), Budapest 2018
  • Postkommunistischer Antisemitismus: alt und neu. Der Fall Ungarn. In: Ch. Heilbronn, D. Rabinovici, N. Sznaider (eds.), Neuer Antisemitismus? Fortsetzung einer globalen Debatte, Suhrkampf Verlag 2019, Frankfurt am Main, Berlin 2019.

Díjai, kitüntetéseiSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  1. a b https://nationalism.ceu.edu/sites/nationalism.ceu.hu/files/profile/field_file_attachment/cvl2011_1.pdf
  2. a b CEU’s Andras Kovacs Awarded Hungary’s Szechenyi Prize (angol nyelven). ceu.edu, 2013. március 18. (Hozzáférés: 2020. június 18.)
  3. Az MTA köztestületének tagjai – Kovács András (magyar nyelven). mta.hu. (Hozzáférés: 2020. június 18.)
  4. András Kovács (angol nyelven). ceu.edu. (Hozzáférés: 2020. június 18.)
  5. Dénes Iván Zoltán: Diákmozgalom Budapesten 1969-ben. 2000, (2008. júl.)
  6. Tábor Ádám: Adalékok az 1969-es bölcsészkari diákmozgalomhoz. Élet és Irodalom, (2008. aug. 22.)
  7. Kovács András: Marx a negyedik évtizedben. Beszélő, 1977 (Hozzáférés: 2020. június 25.)
  8. George Schöpflin: Hungary's intellectuals turn away from Marx.  The Times (London), (1978. márc.)
  9. Index on Censorship, London, Nr.6. 1978. p. 21-25
  10. NRC Handelsblatt, Hága, 3. August 1979
  11. The Guardian, (London) December 17, 1978. p. 10.
  12. Le Monde Diplomatique, Octobre 1978. p. 9.
  13.  NRC Handelsblatt, Hága, 13. Juni, 1979
  14. Index on Censorship, London, Nr.2. 1980. p. 12-17.
  15. Debreczeni József. Orbán Viktor, 57. o. (2002) 
  16. Kovács, András. „Kritikai társadalomelmélet és kriticista filozófia között. Max Horkheimer kritikai elmélete.”. Magyar Filozófiai Szemle, Budapest 1974 (4-5).  
  17. Kovács, András. „Zwischen kritischer Gesellschaftstheorie und kritizistischer Philosophie. Zur kritischen Theorie von Max Horkheimer.”. Amsterdams Sociologisch Tijdschrift 1973 (3).  
  18. Kovács András: Der Marxismus und die Sowjetgesellschaften. In Zukunftsperspektiven der Sowjetunion. Szerk. Barbara Dietz. München: C.H. Beck Vlg. 1984.  
  19. List of publications (pdf). (Hozzáférés: 2020. június 25.)