Kovácsfalva (szlovákul: Kováčová) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Zólyomi járásban. 2011-ben 1522 lakosából 1357 szlovák volt.

Kovácsfalva (Kováčová)
Kovacova z NRC.JPG
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásZólyomi
Rang község
Első írásos említés 1254
Polgármester Ján Izrael
Irányítószám 962 37
Körzethívószám 045
Forgalmi rendszám ZV
Népesség
Teljes népesség1552 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség213 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság306 m
Terület7,15 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kovácsfalva (Szlovákia)
Kovácsfalva
Kovácsfalva
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 36′ 00″, k. h. 19° 06′ 15″Koordináták: é. sz. 48° 36′ 00″, k. h. 19° 06′ 15″
Kovácsfalva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kovácsfalva témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

FekvéseSzerkesztés

Zólyomtól 4 km-re északnyugatra a Zólyomi-medencében fekszik.

TörténeteSzerkesztés

A falu keletkezése a 13. században a német betelepítéssel kapcsolatos. 1254-ben "Terra hospitum de Koachou" alakban IV. Béla oklevelében említik először. Ez az ősi falu azonban nem a mai helyén, hanem attól mintegy 2 km-re nyugatra feküdt azon a helyen, melyet ma Stará Kováčová néven említenek. Nevét onnan kapta, hogy az itt élő, a zólyomi váruradalomhoz tartozó szolganépek kovácsmesterséggel foglalkoztak. A település ugyan megmenekült a török támadásoktól, de többször volt a nemesek közti pártharcok, fosztogatások színhelye. Az ősi falu a 16. – 17. században pusztult el és lakói ekkor költöztek a mai helyre. Története során sosem tartozott a nagyobb települések közé, egyházilag Hajnik fíliája volt. A 18. században az Eszterházy család birtoka volt, szegény falunak számított, melyről Bél Mátyás is ír Notitia Hungariae novae historico geographica című művében. 1828-ban 24 házába 183 lakosa élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Fényes Elek szerint "Kovacseva, Zólyom vm. tót falu, Hajnik mellett: 87 kath., 96 ev. lak. Termékeny jó határ. F. u. a kamara. " [2]

1910-ben 385, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Zólyom vármegye Zólyomi járásához tartozott.

2001-ben 1467 lakosából 1440 szlovák volt.

NevezetességeiSzerkesztés

  • Népi lakóház gazdasági épülettel a 19. század második feléből.
  • A szlovák nemzeti felkelés emlékműve.

Külső hivatkozásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés