Főmenü megnyitása

EseményekSzerkesztés

GörögországSzerkesztés

  • II. Philipposz makedón király északra vonul és a mai Dobrudzsa területén csatában legyőzi a szkítákat, akiknek királya, a 90 éves Ateasz is elesik az ütközetben, birodalma pedig széthullik.
  • Az amphiktüonia tanácsában Philipposz szentségtöréssel vádolja a lokriszi Amfissza polgárait és Athén kezdeti támogatásával súlyos büntetést szavaznak meg ellenük. Miután az első hadjárat sikertelenül zárult, a másodikra Philipposz vállakozik és legyőzi a az athéni zsoldosvezér Kharész vezette lokrisziakat.

RómaSzerkesztés

Consullá választják Tiberius Aemilius Mamercinust és Quintus Publilius Philót. A latin háborúban Publilius a fenectani mezőn, Aemilius pedig Pedumnál győzi le a latinokat. Aemilius diadalmenetet követel, de a szenátus nem adja meg, mert a várost nem foglalta el, ezért a consul hivatali ideje hátralevő részében a szenátust támadja. Az újra fellángoló latin háború miatt a szenátus dictator kinevezéséről határoz, a feladatra pedig Aemilius a másik consult, a plebeius Publiliust jelöli. A dictator a plebeiusoknak kedvező törvényeket hozat, pl. ezentúl az egyik censornak is plebeiusnak kell lennie.[1]

KultúraSzerkesztés

HalálozásokSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  1. Titus Livius: A római nép története Nyolcadik könyv

Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 339 BC című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.