Kristályfalu
Kristályfalu (1899-ig Richwald, szlovákul Veľká Lesná, korábban Rychvald, németül Reichwald) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Ólublói járásában.
| Kristályfalu (Veľká Lesná) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Ólublói |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1338 |
| Polgármester | Ján Michna |
| Irányítószám | 065 34 |
| Körzethívószám | 052 |
| Forgalmi rendszám | SL |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 502 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 19 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 603 m |
| Terület | 24,25 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 20′ 00″, k. h. 20° 26′ 15″Koordináták: é. sz. 49° 20′ 00″, k. h. 20° 26′ 15″ | |
| Kristályfalu weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kristályfalu témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Fekvése szerkesztés
Ólublótól 27 km-re nyugatra, az Erdész-patak völgyében fekszik.
Nevének eredete szerkesztés
Magyar neve onnan származik, hogy itt tiszta, szabályos kristályok találhatók.
Története szerkesztés
1323-ban „Richvald” néven a Görgey család oklevelében említik először. A falu a 14. században keletkezett a német soltészjog alapján. A Görgey család birtoka, majd a század közepén a krakkói Waldorff család tulajdonába került. 1403-ban Waldorff Pál a vöröskolostori barátokra hagyta. Margorican nevű falurészén feküdt a középkori Szentmargit falu. A hagyomány szerint a Szepességben itt termesztettek először burgonyát. 1598-ban az adóösszeírásban 27 házat számláltak a faluban. Később, a 18. század végén üveghuta is működött itt. 1787-ben 99 házában 737 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „RICHVALD. Rechvald. Tót falu Szepes Várm., lakosai katolikusok, fekszik Lekniczhez nem meszsze, ’s üveghutája nevezetesíti.”[2]
1828-ban 129 ház állt a faluban 932 lakossal. Lakói hagyományosan földműveléssel, állattartással és erdei munkákkal foglalkoztak. 1831-ben a kolerajárványnak 58 lakos esett áldozatul.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Richvald, tót falu, Szepes vmegyében, 873 kath., 8 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Vizi malmok. A Magura hegyén fája, legelője elég. F. u. a Matyasovszky és Almásy nemzetségek. Ut. p. Lőcse.”[3]
1869-ben 722 lakosa volt. A 19. század végén a sanyarú életkörülmények miatt sok lakója kivándorolt a tengerentúlra. A trianoni diktátumig Szepes vármegye Szepesófalui járásához tartozott.
A második világháború idején területén élénk partizántevékenység folyt.
Népessége szerkesztés
1910-ben 576, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 471 lakosából 467 szlovák volt.[4]
2011-ben 473 lakosából 467 szlovák.
Nevezetességei szerkesztés
- Keresztelő Szent Jánosnak szentelt római katolikus plébániatemploma a 14. század elején épült kora gótikus stílusban. A 17. és a 18. században barokk stílusban építették át, belsejét 16. századi freskók díszítik.
- A templom mellett közel 400 éves apró levelű hársfa áll.
- Klasszicista úti kápolna a 19. századból, oltára a 18. század második felében készült.
További információk szerkesztés
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Archivált másolat. [2007. szeptember 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. április 18.)
