Széppatak
Széppatak (1899-ig Krivoklát, szlovákul Krivoklát) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, az Illavai járásban.
| Széppatak (Krivoklát) | |||
 | |||
| Széppataki szoros | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Trencséni | ||
| Járás | Illavai | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1439 | ||
| Polgármester | Mária Prekopová | ||
| Irányítószám | 018 52 | ||
| Körzethívószám | 042 | ||
| Forgalmi rendszám | IL | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 238 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 24 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 322 m | ||
| Terület | 10,67 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 02′ 40″, k. h. 18° 10′ 00″49.044444°N 18.166667°EKoordináták: é. sz. 49° 02′ 40″, k. h. 18° 10′ 00″49.044444°N 18.166667°E | |||
| Széppatak weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Széppatak témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Fekvése
szerkesztésIllavától 8 km-re északnyugatra a Krivokláti-patak völgyében fekszik.
Története
szerkesztés
A régészeti leletek tanúsága szerint a község területén a bronzkorban a puhói kultúra települése állt. A mai falu a német jog alapján keletkezett az oroszlánkői uradalom területén. 1439-ben "Kriwokla" alakban említik először. 1470-ben "Kryuoklath", 1475-ben "Crywoklath", 1773-ban "Krivoklad" néven szerepel a korabeli forrásokban. Az oroszlánkői váruradalom része volt. 1598-ban 12 ház állt a településen. 1720-ban uradalmi major volt itt. 1784-ben 41 házában 50 családban 293 lakos élt. 1828-ban 47 háza és 366 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal, idénymunkákkal foglalkoztak.
Vályi András szerint " KRIVOKLÁD. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura G. KŐNIGSZEG Uraság, lakosai katolikusok, és más félék, fekszik Pruszkának szomszédságában, és annak filiája, legelője, réttye, fája van, földgye közép termékenységű."[2]
Fényes Elek szerint " Krivoklád, Trencsén vm. tót falu, Pruszkától nyugotra egy órányira: 378 kath., 7 zsidó lak. F. u. gr. Königsegg. Ut. p. Trencsén."[3] A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Puhói járásához tartozott.
Népessége
szerkesztés1910-ben 340, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 302 lakosából 299 szlovák volt.
2011-ben 260 lakosából 247 szlovák volt.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Külső hivatkozások
szerkesztés
