Főmenü megnyitása

Kronplatz

hegy a Dolomitokban (Dél-Tirol)

A Kronplatz (ladin és olaszul: Plan de Corones) egy 2275 méter magas hegy az észak-olaszországi Dél-Tirolban, a Dolomitok északi peremén, a Puster-völgy nyugati részén, Bruneck (Brunico) város közelében. Nagy forgalmú, korszerűen kiépített télisport-központ, a Dolomiti Superski szövetség tagja. Az idegenforgalmi hirdetésekben a „Kronplatz” elnevezést kiterjesztették a hegyet környező turistaövezetekre is. A hegy csúcsát alkotó fennsík legmagasabb pontjának neve Spitzhörnle,[1] itt három település – Bruneck (Brunico), Enneberg (Marebbe) és Olang (Valdaora) – területhatára találkozik.

Kronplatz (Plan de Corones)
A Kronplatz dél felől
A Kronplatz dél felől

Magasság2275 m
Hegység Dolomitok
Relatív magasság486 m
Elhelyezkedése
Kronplatz (Bolzano autonóm megye)
Kronplatz
Kronplatz
Pozíció Bolzano autonóm megye térképén
é. sz. 46° 44′ 17″, k. h. 11° 57′ 36″Koordináták: é. sz. 46° 44′ 17″, k. h. 11° 57′ 36″
Kronplatz (Észak-Olaszország)
Kronplatz
Kronplatz
Pozíció Észak-Olaszország térképén
Térkép
A Kronplatz (Brunecktől délre) a nyugati Puster-völgyben
A Kronplatz (Brunecktől délre) a nyugati Puster-völgyben
A Wikimédia Commons tartalmaz Kronplatz témájú médiaállományokat.
A Kronplatz észak felől
A hegy képe nyugat-északnyugat felől, a pfalzeni Schöneck várkastélyból

FekvéseSzerkesztés

A vulkánikus eredetű Kronplatz a dél-tiroli Puster-völgy (Pustertal / Valle Pusteria) nyugati részének déli oldalán fekszik, Bruneck várostól (légvonalban) 3 km-re délre. Közelsége miatt Bruneck „házi hegyének” (Hausberg) is nevezik. Környezetéből magányosan kiemelkedő, lapos fennsíkkal koronázott hegy, melynek formáját veknihez vagy kuglófhoz (panettone) hasonlítják. Ez a Pragsi-Dolomitok (Dolomiti di Braies) hegycsoportjának legészakibb kiemelkedése. (A Puster-völgy a Dolomitok északi határát képezi, a völgytől északra, a Kronplatz-cal szemben már a Keleti-Alpok főgerince húzódik, nyugat-keleti irányban a Ziller-völgyi, a Rieserferner és a Defereggen-völgyi csoportokkal. A főgerincen fut az 1919-es saint-germaini békeszerződésben megállapított olasz-osztrák államhatár.) A Kronplatz tetejéről észak felé tekintve a főgerinc felé felhatoló két széles völgy bejárata látszik, a Brunecknél induló Tauferer-völgy, és az Olangnál induló Antholzi-völgy.

A Kronplatz déli és keleti szomszédja Pragsi-Dolomitok hegycsoportja. Ennek legközelebbi csúcsa, a 2507 m magas kilátóhegy, a Piz da Peres, amely már a Fanes-Sennes-Prags Natúrpark területén fekszik. A két hegycsúcsot az 1789 m magas Furkel-hágó és az ott eredő Furkel-patak völgye választja el egymástól. A patak Olangnál érkezik a Puster-völgybe, és torkollik a Rienz folyóba.

A Kronplatz tömbjét nyugaton a Gader-patak nagy völgye (Gader-völgy, olaszul Badia) zárja, ettől nyugatra a Lüseni-Alpok (Lüsner Alpen / Alpe di Lusòn) tömbje emelkedik, egészen az Eisack (Isarco) folyó völgyéig, ahol az A22-es autópálya is halad.

A hegy tetején alkotó széles fennsíkról, a Hühnerspiel-ről („kapirgálódomb”) panoráma-körkilátás nyílik a környező hegyvidékre, a Keleti-Alpokra és a Dolomitokra. Tiszta látási viszonyok mellett déli irányban akár a Marmolada és Pale di San Martino, nyugat felé a Vinschgau (Val Venosta) körüli megmagasabb csúcsok is kivehetők.

A hegy egész felszínét valaha a Puster-völgy többi részére jellemző sűrű erdő borította, amelyet a sípályák és síközpontok kiépítésekor erősen megritkítottak. Nyáron a kopár mezőket marhalegelőnek használják.

KözlekedéseSzerkesztés

A Kronplatz körzete több irányból is jól megközelíthető. Északon a Puster-völgyben halad az SS-49-es állami főútvonal, Brixen (Bressanone) városa (A22-es autópálya-csatlakozás) és a silliani osztrák határállomás között. Ugyanitt halad a Puster-völgyi vasútvonal, az osztrák határ és Franzensfeste (Fortezza) között.

Bruneckből közvetlenül elérhető a hegy északi lábánál fekvő Reischach, az északi felvonó völgyállomása. A hegy déli lejtőihez (az SS49-es főútról St. Lorentzen felől) Enneberg (Marebbe) és St. Vigil (San Vigilio) községekbe, a Furkel-hágó nyugati oldalára a 244-es úton lehet eljutni, amely a Kronplatzot nyugat felől kerüli meg, és onnan tovább délnek, a Felső-Abtei-völgybe (Alta Badia) kapaszkodik fel.

A Kronplatz legkedveltebb pályáit a keleti oldalon az SS49-es főútról Olang (Valdaora) felől a Furkel-patak völgyén át lehet elérni. (Ezen az úton tovább haladva a Furkel-hágóra jutunk (innen indulnak a déli lejtő Pradeles liftjei), majd a hágón túl szintén a hegy nyugati oldalára, Ennebergbe és St. Vigilbe érkezünk.

Bruneckből és Olangból buszjáratok is közlekednek a síliftek völgyállomásaihoz.

Neve és történelmeSzerkesztés

A német Kronplatz név (szó szerint „Koronahely” a ladin nyelvű Plan de Corones tükörfordítása. A helyi német népesség Spitzhörnle vagy Hörnle (a.m. „kisebb hegycsúcs”) neveken emlegette.[1] Thomas Haller, aki 1817–1824 között (német anyanyelvű) bíró volt Ennebergben, irataiban csak ezeket a „közönségesen ismert” német és ladin neveket írta be. Hosszú időn át több névforma és írásmód volt egyidejűleg használatban. A „hivatalos német” Kronplatz név csak a 19. századi derekán jelent meg.[2] Elterjedésének, hivatalossá válásának üteme vitatott. Johann Jakob Staffler, aki 1843-től Bruneckben működött, mint járási elöljáró, egy 1844-es dokumentumban így nevezte: „das Hörnle oder Kronplatz (in Enneberg Planta coronis)” azaz „a Hörnle avagy Kronplatz, Enneberg-ben Planta coronis” (nevezetű hegy). Ugyanitt néhány oldallal később így írt: „Spitzhörnle oder Platzkron (Plang de corones)”. A 19. század második felében a német Kronplatz elnevezést már elterjedten használták.

A ladin nyelvű helynévben a többes számú „corones” szó teraszos hegyoldalt jelent.[3] A déli, Ennebergre néző hegyoldalakon ennek nyomai ma is felismerhetők, bár a 20. század folyamán a terep egyenetlenségeit – sípályák kialakítása céljából – jelentős mértékben lesimították. A hasonlóan hangzó korona értelmezés a ladin nép Dolomit-legendáinak egyikéből, a Fanes-sagából származik, eszerint a harcos Dolasilla királylányt a Kronplatz fennsíkján koronázták meg.[4]

Az első világháború után a Puster-völgy nyugati része olasz fennhatóság alá került. A Kronplatz hivatalos olasz neve a ladin Plan de Corones lett. Az 1920-as években erőszakos olaszosítás kezdődött, ennek ideológiai alapját az Ettore Tolomei olasz nacionalista politikus által az 1890-es években készített „Prontuario dei nomi locali dell’Alto Adige” című lista képezte, amely mesterségesen költött olasz helyneveket tartalmaz, és amellyel az Olasz Királyságnak Tirolra vonatkozó területi igényét kívánták igazolni.[5] A ladin nyelvű Plan de Corones azonban nem erről a listáról származik, hanem valódi régi helyi elnevezés. Az 1946-ban megkötött, a tiroli nemzetiségek egyenjogúságát kimondó Gruber–De Gasperi egyezmény óta mindkét névformát párhuzamosan használják.

A Kronplatz a 20. század első felében nyert nemzetközi ismertséget, a turizmus és a sísport terjedésével. Ekkor nyerte a Brunecker Hausberg („Bruneck házi hegye”) melléknevet.

Félpanorama-kilátás észak felé a Kronlatz csúcsáról. Baloldalt (északnyugaton) a Ziller-völgyi Alpok (Zillertaler Alpen), középen (északon) a Tauferer-völgy és az Antholzi-völgy bejárata, jobbra (északkeleten) a Rieserferner-hegycsoport.

A télisport-központSzerkesztés

 
Csúcskereszt és antennatorony a hegytetőn

KiépüléseSzerkesztés

Már az első világháború előtt tervezték egy Bruneckből a Kronplatzra vivő személyszállító drótkötélpálya megépítését, ez azonban a háború és az olasz megszállás miatt meghiúsult. 1938. január 19-én bejegyezték a Funivia Dolomiti Monte Corona AG részvénytársaságot, egy hasonló felvonó létesítésének szándékával. Az egymillió lírát kitevő költséget azonban nem sikerült összehozni, a társaságot 1939 novemberében felszámolták.

Az 1950-es évektől a kötélpálya-építés ügyét a brunecki lokálpatrióták tartották napirenden. 1960-ban 550 000 líra alaptőkével megalakult a Kronplatz Seilbahn Genossenschaft m.b.H. nevű szövetkezet, ezt 1961-ben sikeresen átalakították Kronplatz Seilbahn AG Bruneck részvénytársasággá, százmillió líra alaptőkével. 1961-ben egy Sand in Taufers-i székhelyű építési vállalkozás megkapta a megrendelést a szükséges anyagszállító drótkötélpálya megépítésére, de rövidesen kitűnt, hogy maga a személyszállító felvonó a tervezettnek sokszorosába kerülne. A római közlekedésügyi minisztérium közreműködésével országos versenytárgyalást írtak ki. 1962-ben a milánói Ceretti & Tanfani cég 237 millió líráért megkapta a megbízást. Mivel a felvonó-részvénytársaság jegyzett tőkéjének (100 millió lírának) csak 38%-át fizették be, ezért a vállalkozást hitelekből finanszírozták. A trienti Mediocredito bank 180 milliós hitelt, a Brunecki Takarékpénztár 40 milliót hitelezett. 1963 tavaszán megkezdődött az első – Belvedere – felvonó és sílift építése, melyet – a műszaki nehézségek ellenére – még az év karácsonyán sikeresen üzembe is helyeztek.

Az első síszezonban realizált gyenge bevételek miatt a részvénytársaságnak újabb 125 millió lírás hitelt kellett felvennie. Csak az Észak-Tiroltól 1964-ben kapott 5 000 000 Schilling hitel mentette meg az összeomlástól. „Brunecki házi hegyének” bekapcsolása az idegenforgalomba azonban megkezdődött, és újabb beruházások következtek.

1967-ben megkezdték a Sonnenlift, a nagy hegyállomás és étterem tervezését. 1970-71 telén a síelők már használhatták az 5,4 km hosszú Silvester sípályát. A vendégek száma gyorsan növekedett, az 1960-as évek végére (a Belvedere mellett) üzembe álltak az Ochsenalm, a Korer, a Marchner, a Furkel és az Alpen nevű síliftek, a Kronplatz a nagy forgalmú olasz síterepek versenytársává vált. 1973-ben a Reischach felőli oldalon megkezdték a Herrnegg ülőlift és Pramstall húzólift építését. 1974-re elkészült a nagy hegyállomás és az éttermek. Az 1970-es évek közepére a részvénytársaság nyereségessé vált. Az 1980-as évek elején megkezdték a meglévő liftek technológiai korszerűsítését, szállító kapacitásuk bővítését. 1986-87 telén megnyílt két új, egymás fölé kapcsolt kabinos kábelfelvonó (Kronplatz I és II), melyek óránként 2250 főt szállítottak. Ez a teljesítmény a maga korában világszerte a legnagyobbak közé számított. Az új pályák és síliftek tömegeket vonzottak, a völgyállomások körül nagyszabású parkolóhely-építéseket kellett végrehajtani.

2000-ben megnyílt a Kronplatz 2000 felvonó. Az elavult Herrnegg ülőliftet lebontották. 2003-ban a a Kronplatz I és II liftet átalakították modern nyolcüléses kabinos liftre. A liftek szállító teljesítménye 3950 fő/órára nőtt.

2008-ban az „S.A.S. Projekt Ried” elnevezésű fejlesztés, amely Percha irányában egy új pálya kialakítását, új liftek és parkolóhelyek építését jelentette, heves ellenkezést váltott ki a hegy lábánál élő lakosság körében. Népi kezdeményezés indult a projekt lefújásáért. A Bruneck/Brunico comune területén megrendezett helyi népszavazáson azonban a részvétel 40% alatt maradt, 2008. december 11-én a dél-tiroli megyei elöljáróság zöld utat adott a projektnek. A Ried-liftet 2011-ben üzembe helyezték.

2011-ben 32 sífelvonó és sílift működött, óránként összesen 66 362 fő szállítására képesen.

A síterep központját, a Kronplatz fennsíkját 12 kabinos és 5 ülőszékes felvonóval lehet elérni, három irányból. A két szomszéd hegyre, a Piz da Peres-re (délen) és a Piz de Plaies-ra (délnyugaton) további 8 kabinos és egy ülőszékes felvonó visz fel, az utóbbi St. Vigil községből indul. A Kronplatz környezetében több kisebb dombon helyi síközpontokat is kialakítottak, amelyek a Puster-völgyből, a Gsiesi-völgyből és az Antholzi-völgyből érhetők el.

A lifteket három cég üzemelteti, köztük a legnagyobb a Kronplatz Seilbahn AG, amely a 2006-2007-es üzleti évben 12 millió Euró fölötti bevételt ért el. A hegy és a környék síterepei a Dolomiti Superski regionális szövetség tagjai, pályáikra és liftjeikre a Kronplatz/Plan de Corones zóna bérletei érvényesek.[6]

SípályáiSzerkesztés

 
Kronplatz: kilátás kelet felé, az Olang és az Arndt síliftekre

A Kronplatz síközponthoz 114 kilométernyi gondozott sípálya tartozik (1000…2275 méteres szintmagasságok között). Természetes hó hiánya esetén az összes sípálya hóágyúzható, így a pályák (alacsony fekvésük ellenére is) még kora tavasszal is jól síelhetők).

A Kronplatz hegyen öt nagy, völgyig vezető lesiklópálya található:

  • két db 5 km hosszú pálya, 1160 m magasságkülönbséggel, Reischach/Riscone felé, a hegy brunecki oldalán,
  • egy 6,5 km hosszú pálya, 1110 m magasságkülönbséggel, Gassl felé, a hegy olangi oldalán,
  • egy 6 km hosszú pálya, 1070 m magasságkülönbséggel, St. Vigil felé,
  • egy 7 km hosszú pálya, 1355 m magasságkülönbséggel, Percha felé, és
  • egy 2 km hosszú (fekete) pálya, 500 m magasságkülönbséggel, a Piz de Plaies csúcsról nyugat felé, a Gader-völgyben fekvő Piculin felé, innen síbusszal lehet az Abtei-völgy (Alta Badia) felé tovább menni.

Alpesisí-világbajnokságSzerkesztés

A Kronplatz Erta pályáján (St. Vigilben) rendezték 2017-ben és 2018-ban az AUDI FIS alpesisí-világbajnokságának egy-egy női óriásműlesiklás versenyét. Ennek sikere nyomán a Nemzetközi Síszövetség (FIS) 2019-ben a Kronplatzon tervezi egy női világbajnoki óriásműlesikló verseny megrendezését.[7]

KerékpársportSzerkesztés

A 2008-as Giro d’Italia 16. szakaszának nyomvonalát (2008. május 26-án) a Kronplatz-on keresztül vezették: a 12,9 km hosszú hegyi gyorsasági szakasz Sankt Vigil-ből (San Vigilio di Marebbe / Al Plan de Maréo) falutól (Enneberg (Marebbe) község egyik frakciójától) a Kronplatz csúcsára vezet fel. 2010-es Giro d’Italia egyik szakaszának útvonalát is a Kronplatzon át vezették. A 2019-es Giro d’Italia két szakaszát a Kronplatz északi előterében, az Antholzi-völgyben és Olang (Valdaora) körzetében tervezik.[8] A hegyen és környékén számos kiépített kerékpáros túraút található.[9]

Látnivalók a hegyenSzerkesztés

Concordia 2000Szerkesztés

 
A Béke-harang és kilátóterasz a Kronplatz fennsíkján

Az évezred-fordulóra készülve egy polgári kezdeményezés javasolta egy harangtorony felállítását a fennsíkon, egyrészt a síközpont építőire emlékezve, másrészt általában az emberek közötti békés egyetértést hirdetve. Az elöljáróság is felkarolta a „Concordia 2000” ügyét. Egy St. Ulrich-i harangöntő mester készítette a harangot, melyet 2003 nyarán a hegytetőn álló kilátóterasz fölé függesztettek fel.[10]

Szent Sebestyén-kápolnaSzerkesztés

1984-ben a Kronplatz tetején egy Szent Sebestyénnek szentelt hegyikápolnát építettek (St.-Sebastian-Kapelle vagy Kronplatzkapelle). A tiroli osztrák területvédő (császári) lövészcsapatokra emlékezve Schützenkapelle névvel is illetik.[11] 2018-ban, az első világháború befejezésének 100. évfordulója alkalmából a császári lövészek észak- és dél-tiroli szervezeteinek szövetsége a kápolnánál emlékünnepséget tartott az elesett bajtársakra és Tirol Ausztriától való elszakítására emlékezve. A kápolnában elhelyezték az utolsó osztrák–magyar uralkodónak, Károly császár és királynak ereklyéjét.[12]

„MMM Corones” hegymászó múzeumSzerkesztés

 
Az MMM Corones hegyimúzeum

2015. július 24-én a Kornplatz tetején megnyitották Reinhold Messner extrém-hegymászó Messner Mountain Museum nevű múzeum-projektjének hatodik egységét, az „MMM Corones”-t, mely alapvetően a hegymászást, sziklamászást mutatja be.[13][14][15]

A tájba illeszkedő különleges épület Zaha Hadid iraki építésznő (1950–2016) egyik utolsó munkája.[16]

„LUMEN”, a hegyi fényképezés múzeumaSzerkesztés

2018. december 20-án a Kronplatz tetején, a régi sílift átépített hegyállomásának épületében megnyitották a „LUMEN” múzeumot, melyet a hegyi fényképezésnek szenteltek. Az átépítést a brunecki EM2 építész-iroda végezte.[17]

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Ludwig Steub: Alpenreisen. Bergwanderung aufs Spitzhörnle. Sagen.at
  2. Lois Craffonara. I Ladins dles Dolomites / I ladini delle Dolomiti (ladin, olasz nyelven). Istituto Ladino „Micura de Rü” (1987, 1989, 1994) 
  3. Corona (ladin nyelven) konzol, kiszögellés, tereplépcső.
  4. Karl Felix Wolff. Dolomitensagen. Sagen und Überlieferungen, Märchen und Erzählungen der ladinischen und deutschen Dolomitenbewohner. Mit zwei Exkursen Berner Klause und Gardasee. Bozen/Bolzano: Verlagsanstalt Tyrolia / Athesia Bozen (1989 / 2003). ISBN 88-8266-216-0 
  5. Gisela Framke. Im Kampf um Südtirol. Ettore Tolomei (1865-1952) und das „Archivio per l’Alto Adige”. Tübingen: M. Niemeyer (1987). ISBN 3-484-82067-5 
  6. Superb slope variety: the Kronplatz ski resort (angol, német, olasz nyelven). dolomitisuperski.com. (Hozzáférés: 2019. február 27.)
  7. Kronplatz Events - Alle Veranstaltungen am Superskiberg. Audi FIS Ski World Cup (német, angol, olasz nyelven). skiworldcup-kronplatz.com. [2019. február 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. február 27.)
  8. Giro d’Italia 2019 zu Gast im Antholzertal und Olang. Etappen-Ankunft und Etappen-Start im Antholzertal bzw. Olang (német, angol, olasz nyelven). kronplatz.com. [2019. február 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. február 27.)
  9. Mountainbike: St.Vigil - Furkelpass - Kronplatz. Kurze Mountainbiketour auf DEN Skiberg in Südtirol, den Kronplatz ( Plan de Coronnes - 2277m) (német nyelven). gipfelbuch.blogspot.com, 2007. május 17. (Hozzáférés: 2019. február 27.)
  10. Die Friedensglocke Concordia 2000 (német, olasz nyelven). vivosuedtirol.com. (Hozzáférés: 2019. február 27.)
  11. 30 Jahre Kronplatzkapelle (2014). Abgerufen am 31. Dezember 2018
  12. Hannes Obermair. Geschichtsblindes Südtirol? (Fehlende) Erinnerungskulturen 1918–2018 als Ausfall kritischen Bewusstseins. Sammelwerk=18/18: Alto Adige/Südtirol 1918–2018. Bozen/Bolzano: Patrick Rina et al., 48–55. o. (2018). ISBN 978-88-943205-1-0 
  13. Das neue Museum von Reinhold Messner. Kompass.de, 2015 (Hozzáférés: 2019. február 13.)
  14. A Messner-múzeum megnyitása (2015. július 24., videóklip. YouTube.com. (Hozzáférés: 2019. február 13.)
  15. Messner Mountain Museum, Plan de Corones. Der traditionelle Alpinismus: Dauerausstellung. Die Königsdisziplin des Bergsteigens (angol, német, olasz nyelven). messner-mountain-museum.it. (Hozzáférés: 2019. február 27.)[halott link]
  16. Kristin Hohenadel: A Brilliant Monument to Mountaineering and Architecture Embedded in the Italian Alps. Slate Magazine (Slate.com), 2015. augusztus 4. (Hozzáférés: 2019. február 13.)
  17. LUMEN –– Museum of Mountain Photography. lumenmuseum.it. (Hozzáférés: 2019. február 13.)

ForrásokSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Kronplatz témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó irodalomSzerkesztés