Kvacsan
Kvacsan (szlovákul Kvačany) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Liptószentmiklósi járásban. A 20. század elején nevét Liptókocsányra akarták magyarosítani, de ez soha nem vált hivatalos névvé. Hosszúrét tartozik hozzá.
Kvacsan (Kvačany) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Zsolnai | ||
Járás | Liptószentmiklósi | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1286 | ||
Polgármester | Jozef Grúň | ||
Irányítószám | 032 24 | ||
Körzethívószám | 044 | ||
Forgalmi rendszám | LM | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 558 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 24 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 623 m | ||
Terület | 22,44 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 49° 10′ 06″, k. h. 19° 32′ 37″49.168400°N 19.543600°EKoordináták: é. sz. 49° 10′ 06″, k. h. 19° 32′ 37″49.168400°N 19.543600°E | |||
Kvacsan weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kvacsan témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Fekvése
szerkesztésLiptószentmiklóstól 15 km-re északnyugatra, a Kvacsani-völgynek a Liptói-medencébe torkollásánál fekszik.
Története
szerkesztés1256-ban IV. Béla a területet – melyen ma a község fekszik – András Besztercebányai bírónak adta. A falu ezután keletkezett, 1286-ban „Kovachan” néven említik először. 1391-ben a szászfalvi Szász családé, később a liptóteplei Dvornikovitsoké. 1715-ben 22, 1720-ban 9 adózó jobbágytelke volt. A 18. században a falun felül malom és fűrésztelep működött. 1784-ben az első népszámlálás szerint 53 házában 451 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KVACSÁN. Tót falu Liptó Várm. földes Ura Dvornikovits Uraság, lakosai katolikusok, legelője elég, fája tűzre, és épűletre van, határjának 3/4 része soványas, a’ hegyek miatt, és néhol nehéz mivelésű.”[2]
1828-ban 59 háza és 509 lakosa volt. Lakói állattartással, erdei munkákkal foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kvacsán, Liptó m. tót falu, 501 kath., 8 evang. lak. Kath. paroch. templom. Vendégfogadója és erdeje van. F. u. Dvornikovich család. Ut. p. Bertelenfalva.”[3]
A trianoni diktátumig Liptó vármegye Németlipcsei járásához tartozott.
Az első világháború után mezőgazdasági jellegű település volt. 1928-ban szenet kezdtek bányászni a területén. A második világháború alatt lakói részt vettek a szlovák nemzeti felkelésben, melynek következtében 1944. november 1-jén a németek a falut felgyújtották. 1960-ban Hosszúrétet, korábbi nemesi falut csatolták hozzá.
Népessége
szerkesztés1910-ben 436, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 569 lakosából 565 szlovák volt.
2011-ben 547 lakosából 517 szlovák.
Nevezetességei
szerkesztés- Alexandriai Szent Katalinnak szentelt római katolikus plébániatemploma 14. századi gótikus eredetű, a 16. században reneszánsz stílusban felújították. 15. századi gótikus freskói vannak.
- A Kvacsáni és Prószéki-völgy egyedülálló flórával és faunával, néhány műemlék vízimalommal.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.