Kvacsan

község Szlovákiában

Kvacsan (szlovákul Kvačany) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Liptószentmiklósi járásban. A 20. század elején nevét Liptókocsányra akarták magyarosítani, de ez soha nem vált hivatalos névvé. Hosszúrét tartozik hozzá.

Kvacsan (Kvačany)
Kwaczany kościół GCh1.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásLiptószentmiklósi
Rang község
Első írásos említés 1286
Polgármester Jozef Grúň
Irányítószám 032 24
Körzethívószám 044
Forgalmi rendszám LM
Népesség
Teljes népesség558 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség24 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság623 m
Terület22,44 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kvacsan (Szlovákia)
Kvacsan
Kvacsan
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 10′ 00″, k. h. 19° 32′ 30″Koordináták: é. sz. 49° 10′ 00″, k. h. 19° 32′ 30″
Kvacsan weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kvacsan témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

FekvéseSzerkesztés

Liptószentmiklóstól 15 km-re északnyugatra, a Kvacsani-völgynek a Liptói-medencébe torkollásánál fekszik.

TörténeteSzerkesztés

1256-ban IV. Béla a területet – melyen ma a község fekszik – András Besztercebányai bírónak adta. A falu ezután keletkezett, 1286-ban „Kovachan” néven említik először. 1391-ben a szászfalvi Szász családé, később a liptóteplei Dvornikovitsoké. 1715-ben 22, 1720-ban 9 adózó jobbágytelke volt. A 18. században a falun felül malom és fűrésztelep működött. 1784-ben az első népszámlálás szerint 53 házában 451 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KVACSÁN. Tót falu Liptó Várm. földes Ura Dvornikovits Uraság, lakosai katolikusok, legelője elég, fája tűzre, és épűletre van, határjának 3/4 része soványas, a’ hegyek miatt, és néhol nehéz mivelésű.[2]

1828-ban 59 háza és 509 lakosa volt. Lakói állattartással, erdei munkákkal foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kvacsán, Liptó m. tót falu, 501 kath., 8 evang. lak. Kath. paroch. templom. Vendégfogadója és erdeje van. F. u. Dvornikovich család. Ut. p. Bertelenfalva.[3]

A trianoni diktátumig Liptó vármegye Németlipcsei járásához tartozott.

Az első világháború után mezőgazdasági jellegű település volt. 1928-ban szenet kezdtek bányászni a területén. A második világháború alatt lakói részt vettek a szlovák nemzeti felkelésben, melynek következtében 1944. november 1-jén a németek a falut felgyújtották. 1960-ban Hosszúrétet, korábbi nemesi falut csatolták hozzá.

NépességeSzerkesztés

1910-ben 436, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 569 lakosából 565 szlovák volt.

2011-ben 547 lakosából 517 szlovák.

NevezetességeiSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés

Lásd mégSzerkesztés