Kvacsan
Kvacsan (szlovákul Kvačany) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Liptószentmiklósi járásban. A 20. század elején nevét Liptókocsányra akarták magyarosítani, de ez soha nem vált hivatalos névvé. Hosszúrét tartozik hozzá.
| Kvacsan (Kvačany) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Zsolnai |
| Járás | Liptószentmiklósi |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1286 |
| Polgármester | Jozef Grúň |
| Irányítószám | 032 24 |
| Körzethívószám | 044 |
| Forgalmi rendszám | LM |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 558 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 24 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 623 m |
| Terület | 22,44 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Kvacsan
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 49° 10′ 00″, k. h. 19° 32′ 30″Koordináták: é. sz. 49° 10′ 00″, k. h. 19° 32′ 30″ | |
| Kvacsan weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kvacsan témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
FekvéseSzerkesztés
Liptószentmiklóstól 15 km-re északnyugatra, a Kvacsani-völgynek a Liptói-medencébe torkollásánál fekszik.
TörténeteSzerkesztés
1256-ban IV. Béla a területet – melyen ma a község fekszik – András Besztercebányai bírónak adta. A falu ezután keletkezett, 1286-ban „Kovachan” néven említik először. 1391-ben a szászfalvi Szász családé, később a liptóteplei Dvornikovitsoké. 1715-ben 22, 1720-ban 9 adózó jobbágytelke volt. A 18. században a falun felül malom és fűrésztelep működött. 1784-ben az első népszámlálás szerint 53 házában 451 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KVACSÁN. Tót falu Liptó Várm. földes Ura Dvornikovits Uraság, lakosai katolikusok, legelője elég, fája tűzre, és épűletre van, határjának 3/4 része soványas, a’ hegyek miatt, és néhol nehéz mivelésű.”[2]
1828-ban 59 háza és 509 lakosa volt. Lakói állattartással, erdei munkákkal foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kvacsán, Liptó m. tót falu, 501 kath., 8 evang. lak. Kath. paroch. templom. Vendégfogadója és erdeje van. F. u. Dvornikovich család. Ut. p. Bertelenfalva.”[3]
A trianoni diktátumig Liptó vármegye Németlipcsei járásához tartozott.
Az első világháború után mezőgazdasági jellegű település volt. 1928-ban szenet kezdtek bányászni a területén. A második világháború alatt lakói részt vettek a szlovák nemzeti felkelésben, melynek következtében 1944. november 1-jén a németek a falut felgyújtották. 1960-ban Hosszúrétet, korábbi nemesi falut csatolták hozzá.
NépességeSzerkesztés
1910-ben 436, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 569 lakosából 565 szlovák volt.
2011-ben 547 lakosából 517 szlovák.
NevezetességeiSzerkesztés
- Alexandriai Szent Katalinnak szentelt római katolikus plébániatemploma 14. századi gótikus eredetű, a 16. században reneszánsz stílusban felújították. 15. századi gótikus freskói vannak.
- A Kvacsáni és Prószéki-völgy egyedülálló flórával és faunával, néhány műemlék vízimalommal.
ForrásokSzerkesztés
- ↑ The 2021 Population and Housing Census
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
