Főmenü megnyitása

A lábatlan gyík vagy törékeny gyík, kuszma (Anguis fragilis) egy, a nevének megfelelően végtag nélküli, így első pillantásra inkább kígyónak, mintsem gyíknak tűnő állatfaj, a lábatlangyík-alakúak (Diploglossa) alrendjének egyetlen magyarországi képviselője.

Infobox info icon.svg
Lábatlan gyík
Anguidae.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Magyarországon védett
Eszmei érték: 10 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Hüllők (Reptilia)
Rend: Pikkelyes hüllők (Squamata)
Alrend: Gyíkok (Sauria)
Alrendág: Lábatlangyík-alakúak
(Diploglossa)
Család: Lábatlangyíkfélék (Anguidae)
Nem: Anguis
Faj: A. fragilis
Tudományos név
Anguis fragilis
(Linnaeus, 1758)
Elterjedés
Mapa Anguis fragilis.png
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Lábatlan gyík témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Lábatlan gyík témájú médiaállományokat és Lábatlan gyík témájú kategóriát.

A lábatlan gyík feje nem kígyószerű, és pislogni is képes

Tartalomjegyzék

Elterjedése, élőhelyeSzerkesztés

Alapvetően európai faj, bár megtalálható Kis-Ázsia északi partvidékén, a Kaukázusban és Iránban is. Európában a legészakibb területekről, a Pireneusi-félsziget déli vidékeiről, a Krímből és Írországból hiányzik.

Elsősorban a dús aljnövényzetű erdők lakója, így főleg domb- és hegyvidékeken találkozhatunk vele. Az Alföldön csak a nagyobb erdőkben él. Könnyen és jól alkalmazkodik a környezethez: nemcsak a különféle erdőkben, bozótosokban és erdei kaszálóréteken lelhetjük fel, de a sziklagyepek közelében, sőt, gyakran kertekben vagy parkokban is. Kedveli a dús aljnövényzetet, a rejtőzésre alkalmas üregeket, földön heverő tárgyakat.

AlfajaiSzerkesztés

Hazánkban mindkét alfaj előfordul.

MegjelenéseSzerkesztés

Bár lábai hiányoznak, ez a gyík könnyen megkülönböztethető a kígyóktól: farka tompa, lekerekített, feje gyíkszerűen magas és kicsi, teste zömökebb, szemhéjai pedig csukhatóak. Amikor nyelvét öltögeti, a szájnyílása enyhén nyitott, míg a kígyóké mindig teljesen zárt. Negyven–negyvenöt (nagy ritkán ötven) centiméteresre nő meg. Hátának csillogó, sima pikkelyei a barna különféle árnyalataiban pompáznak, oldala hasonló színű, de világosabb. Hasa feketébe hajló, palaszürkés. A háton sokszor sötétebb gerincvonal fedezhető fel, és a két szemzugból is gyakran hasonló csík indul a hát és az oldal találkozásánál. Az Anguis fragilis colchicus alfaj hátát égszínkék pettyek díszítik.

ÉletmódjaSzerkesztés

Alapvetően rejtőzködő természetű állat. Főleg este és esős időben aktív; leginkább meleg, esős, párás nyári alkonyatokon találkozhatunk vele, de ilyenkor is az aljnövényzet rejtekén tevékenykedik. Más gyíkoktól eltérően nem kövek felületére fekszik ki sütkérezni, hanem a könnyen felmelegedő tereptárgyak alatt veszi fel a szükséges hőt. Nem tart territóriumot. Szeme nem túl fejlett; színvak. Szaglása nagyon jó. Lassan mozog, ezért áldozatai is könnyen elfogható állatok: fő tápláléka a földigiliszta és a meztelen csiga. Védekezésként képes a farkát ledobni, és később újat növeszteni helyette.

Október közepén beássa magát a talajba, nem ritkán fajtársaival vagy más fajokkal közösen. A telelésből április közepén bújik elő.

Nem sokkal tavaszi feléledése után, április-május fordulóján párzik; ilyenkor a hímek heves párviadalokat vívnak. A tojások az anyaállat testében fejlődnek ki, ezért a lábatlan gyík álelevenszülő. A mintegy 10 centiméter hosszú gyíkocskák augusztus-szeptemberben bújnak ki a vékony burokból; az első évben sokuk elpusztul. Az ivarérettséget hároméves korukra érik el.

Egyes kutatók szerint fogságban néhány egyed harmincéves koráig is elélt, mások tizenöt évről beszélnek.

VédettségeSzerkesztés

Rejtőzködő faj lévén nem veszélyeztetett, bár az emberek gyakran kígyónak nézik, és elpusztítják. Számos természetes ellensége van; többek között az egerészölyv, a sün és a vaddisznó. A Természetvédelmi Világszövetség értékelése szerint nem fenyegetett, mindazonáltal ugyanúgy, mint minden hazai kétéltű és hüllő, Magyarországon a lábatlan gyík is védett: eszmei értéke 10 000 Ft.

ForrásokSzerkesztés