Főmenü megnyitása

Lénárd Róbert (grafikus)

(1879–1936) magyar grafikus, rézkarcoló, gyárigazgató

Lénárd Róbert (született Robert Jakob Levy, 1909-ig Lévy Róbert; Krefeld, Németország, 1879. április 30.–Budapest, 1936. szeptember ?),[1] Lévy-Lénard Róbert: magyar grafikus, rézkarcoló, gyárigazgató.

Lénárd Róbert
Született Robert Jakob Levy
1879. április 30.
Krefeld
Elhunyt 1936. szeptember (57 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Foglalkozása grafikus

ÉletpályájaSzerkesztés

Apja Carl Levy németországi zsidó árpakereskedő és malátagyáros, anyja Ida Johanna Weller.[2] A család 5 éves korában költözött Budapestre, 1909-ben változtatták Lénárdra nevüket. Bátyja Lénárd Jenő orientalista, unokaöccse Lénárd Sándor orvos, író, műfordító, klasszika-filológus.

Vajda Zsigmond esti akt-tanfolyamán, majd 1903-ban Szablya-Frischauf Ferenc budapesti magániskolájában végezte művészi tanulmányait. A grafikai technikákat Frankfurtban és Londonban sajátította el.

A KÉVE (Magyar Képzőművészek és Iparművészek Egyesülete) és a Magyar Grafikusok Egyesülete alapító tagja; 1908-tól a KÉVE rendes kiállítója,[3] az 1920-as években ügyvezetőségi tagja, 1930-ban a gazdasági igazgatótanács testületébe választották.[4]

Tehetős embernek számított, sokat utazott Európában, grafikusi életművét műkedvelőként hozta létre. Foglalkozását tekintve 1921-32-ben a Ganz és Társa Danubius Gép-, Vagon és Hajógyár Rt. cégvezetője (gyárigazgatója),[5] kereskedelmi tanácsos.

MunkásságaSzerkesztés

A rajzvázlatok nyomán kitűnő technikájú, részletgazdag, valósághű rézkarcokat alkotott. Ízelítő a korabeli beszámolókból: "Lénárd Róbert rézkarcai fölényes könnyedséggel kezelt technikát és sok poétikus meglátást mutatnak."[6] "Lénárd Róbert kisformájú felületeken finoman kuszálódó vonalaival mély távlatot tud adni. Karcait szeretetteljes elmélyedés, poétikus hangulat, derült intim megértés jellemzi."[7]

Vázlatok Spanyolországról címmel cikket és számos rajzot közölt a Vasárnapi Újság 1912-es évfolyamában.[8] 1913-ban ugyanott Angolországi képek gyanánt féltucat rajza látható.[9] 1913-ban a KÉVE negyedik kiállításán 16 művével szerepelt (zömmel spanyol tematikájúak), a rajzokon és rézkarcokon túl temperával festett gobelintervek is láthatóak voltak.[10]

1914-ben Lipcsében nemzetközi kiállítás ezüstérmét nyerte el.

1914-ben katonai szolgálatra rendelték, 1916-tól századosi rangban a sajtóhadiszállásnál szolgált, a frontszakaszokat látogatva számos rézkarcot és rajzot, életképet készített. Ezekből 1918-ban egy 15 darabos válogatást nagyalakú, exkluzív albumban (51x37 cm) a KÉVE adott ki, Dolomitok címmel.[11]

1923. márc.-ápr. a Nemzeti Szalonban gyűjteményes kiállítása volt.[12]

Több munkáját a Magyar Nemzeti Galéria grafikai gyűjteménye őrzi.

ForrásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. A lexikonokban szept. 30-a szerepel halálozási dátumként, de 25-én temették a Kerepesiben.
  2. https://mek.oszk.hu/kiallitas/lenard/cv/index.html
  3. http://vmek.uz.ua/04000/04093/html/szocikk/12922.htm
  4. https://library.hungaricana.hu/hu/view/NapiHirek_1930_05_1/?query=SZO%3D(%22l%C3%A9n%C3%A1rd%20r%C3%B3bert%22)%20AND%20DATE%3D(--1940)&pg=201&layout=s
  5. https://archives.hungaricana.hu/hu/lear/Kozjegyzoi/684749/?list=eyJxdWVyeSI6ICJcIkxcdTAwZTluXHUwMGUxcmQgUlx1MDBmM2JlcnQgXCIgZ2FueiBkYW51Yml1cyJ9
  6. Farkas Zoltán: A KÉVE kiállítása a Nemzeti Szalonban; in: Vasárnapi Ujság, 1911/4., 72. old.
  7. Farkas Zoltán: A grafikusok, aquarell- és pastellfestők a Nemzeti Szalonban; in: Vasárnapi Ujság, 1911/13., 252. old.
  8. Vázlatok Spanyolországról; in: Vasárnapi Ujság, 1912/30, 605-607. old.
  9. In: Vasárnapi Ujság, 1913/28, 554-555. old.
  10. A KÉVE negyedik kiállítása, 1913; 17-18. old.
  11. A Dolomitok 1917. A KÉVE Lénárd-mappája; KÉVE Művészegyesület, Bp., 1917
  12. A "Kéve" művészegyesület kiállítása, 14. és ennek keretében Lénárd Róbert Kéve-tag műveinek gyűjteményes kiállítása. Nemzeti Szalon 1923 március–április; bev. Lyka Károly; Hornyánszky Ny., Bp., 1923