Főmenü megnyitása

A Léna–Angara-fennsík (oroszul Лено-Ангарское плато [Léno-Angarszkoje plato]) tájegység Oroszországban, Észak-Ázsiában, a Közép-szibériai-fennsík része. Közigazgatásilag az Irkutszki területhez tartozik.

Léna–Angara-fennsík (Лено-Ангарское плато)
Hely  Oroszország, Irkutszki terület
Hegység Közép-szibériai-fennsík
Legmagasabb pont 1464 m
Hosszúság600 km
Szélesség380 km
Elhelyezkedése
Léna–Angara-fennsík (Oroszország)
Léna–Angara-fennsík
Léna–Angara-fennsík
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 55° 30′, k. h. 105° 00′Koordináták: é. sz. 55° 30′, k. h. 105° 00′
Léna–Angara-fennsík (Irkutszki terület)
Léna–Angara-fennsík
Léna–Angara-fennsík
Pozíció az Irkutszki terület térképén

ElhelyezkedéseSzerkesztés

Az Irkutszki terület déli részén, az Angara és a Kirenga (a Léna jobb oldali mellékfolyója) közti területen helyezkedik el. Északon, északnyugaton az Angara-hegyvonulat határolja; délkelet felé a Bajkál-mélyedés választja el a Bajkál-hegységtől.

JellemzőiSzerkesztés

Hossza mintegy 600 km, legnagyobb szélessége 380 km. Átlagos magassága 700–900 m, legmagasabb pontja 1464 m (a Lénától keletre). A déli része magasabb, délről észak felé magassága 1100 m-ről 500 m-ig csökken. Itt húzódik a Léna felső szakasza és az Angara közti meridionális irányú vízválasztó gerinc.

Óidő eleji kőzetek, főként mészkő, homokkő építik fel. 200–600 m mély folyóvölgyei erősen felszabdalták, hegytetői laposak. Felszínét karsztos formák, barlangok teszik élénkebbé. A lejtőket luc-, erdei-, cirbolya- és vörösfenyőből álló tajga borítja.

Ásványi kincsei közül legjelentősebb a vasérc, legnagyobb készletei az Angara–Ilim vasércmedencében, az Ilim folyó völgyében találhatók. Gipszből és kősóból is nagy tartalékokkal rendelkezik.

ForrásokSzerkesztés

  • Székely András. Szovjetunió (I. kötet). Budapest: Gondolat Kiadó, 371. o.. ISBN 9632803035 I. kötet (1978) 
  • Nagy szovjet enciklopédia, 3. kiadás (orosz nyelven) (1969–1978). Hozzáférés ideje: 2013. január 9. 
  • Tajozsnije provincii (orosz nyelven). Ecosystema.ru. [2013. január 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 12.)
  • szerk.: Papp-Váry Árpád: Földrajzi Világatlasz. Budapest: Kartográfiai Vállalat, 72. o.. ISBN 9633525160 CM (1992)