Főmenü megnyitása

Lósy-Schmidt Ede

magyar építész, technikatörténész

Lósy-Schmidt Ede (Sepsiszentgyörgy, 1879. október 27.Budapest, 1948. április 6.) műépítész, technikatörténész, tudományszervező, a Magyar Műszaki Múzeum alapítója.

Lósy-Schmidt Ede
Született 1879. október 27.
Sepsiszentgyörgy
Elhunyt 1948. április 6. (68 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása műépítész, technikatörténész
A Wikimédia Commons tartalmaz Lósy-Schmidt Ede témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

ÉletrajzaSzerkesztés

 
Lósy-Schmidt Ede szülőháza (ma a Constantin Brâncuși Szakközépiskola épülete)

Középiskolái tanulmányait a szülővárosában lévő Székely Mikó Kollégiumban végezte. Felsőfokú tanulmányait a budapesti Királyi József Műegyetem műépítészeti szakosztályán kezdte majd, 1898-tól Darmstadtban folytatta, ahol 1906-ban mérnöki oklalevelt szerzett, majd hosszabb ideig tanársegédként működött. Ezután Boroszlóban, Katowicében és Krakkóban építkezéseket vezetett, majd 1908-tól a Magyar Államvasutak nagyszombati hídosztályának volt munkatársa.[1][2]

1926-ban a Debreceni Egyetem bölcsészdoktori oklevelet szerzett, 1937-ben a Budapesti Tudományegyetemen magántanárrá habilitálták.[1][2]

1918-tól 1939-ig a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet könyvtárosa. Megszervezte az egylet technikatörténeti gyűjteménytárát. Ezen gyűjtemény képezte az anyagát az 1935-ben alapult első Országos Magyar Műszaki Múzeumnak, mely ekkor a MÁV-ba olvadt Déli Vasút Mészáros utcai épületében kapott helyet és Lósy-Schmidt igazgatásával működött, míg 1939-ben Kassára szállították és ott nyoma veszett.[1][2][3]

MunkásságaSzerkesztés

Kezdetben gazdasági-műszaki kérdésekkel, később technikatörténeti kutatásokkal foglalkozott. Alapvető jelentőségűek a magyar tudomány- és technikatörténeti munkái:[1][2]

  • Művelődéstörténeti vázlatok a magyar technika sok évszázados múltjából
  • A technika és az ipar Árpádok korabeli ősmagyar szókincse
  • A hortobágyi kőhíd építése Debrecen város mátai pusztáján. 1827 – 1833, (Debrecen, 1926)
  • Feketeházy János, a szegedi Tisza-híd magyar tervezője (Szeged, 1933)
  • A foszforos gyújtók: Rómer István és Irinyi János szerepe a gyújtók tökéletesítésében (Budapest, 1935)
  • A műszaki muzeális ügy fejlődése hazánkban és a Magyar Műszaki Múzeum (Budapest, 1939)

Barát Bélával közösen szerkesztették meg 1928-ban az első magyar műszaki szótárat, a kétkötetes Technikai lexikont. Kiemelten foglalkozott a hazai találmányok eredetének tisztázásával, a műszaki irodalom és szaknyelv kérdéseivel.[1][2][4]

EmlékezeteSzerkesztés

 
Lósy-Schmidt Ede emléktáblája a szülőházán

Sepsiszentgyörgyön szülőháza falán elhelyezett tábla őrzi emlékét.[4]

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b c d e Magyar életrajzi lexikon. (Hozzáférés: 2010. március 15.)
  2. a b c d e Kiss Csongor: Krónika a sulinet.hu-n. [2008. június 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. március 15.)
  3. Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Mobileum és Tanulmánytár. [2010. július 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. március 15.)
  4. a b Kónya Ádám: Emléktábla-avatás Sepsiszentgyörgyön (A Magyar Tudomány Napja Erdélyben), in. Háromszék, 2004. november 23.. (Hozzáférés: 2010. március 15.)

ForrásokSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés