Fehér árvacsalán

Fehér árvacsalán
	Fehér árvacsalán
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Zárvatermők (Magnoliophyta);
Csoport:	Valódi kétszikűek (Eudicots);
Csoport:	Asterids;
Csoport:	Euasterids I;
Rend:	Ajakosvirágúak (Lamiales);
Család:	Árvacsalánfélék (Lamiaceae);
Nemzetség:	Árvacsalán (Lamium);
Faj:	L. album;
Tudományos név
	Lamium album; L.
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Fehér árvacsalán témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Fehér árvacsalán témájú médiaállományokat és Fehér árvacsalán témájú kategóriát.

A fehér árvacsalán (Lamium album) az árvacsalánfélék (Lamiaceae) családjába tartozó faj.

Elterjedése, élőhelye szerkesztés

Ázsiában és Európában a mediterrán tájak kivételével igen elterjedt. Magyarországon az Alföld kivételével gyakori, üde gyomtársulások növénye.

Jellemzők szerkesztés

20-60 centiméter magas évelő. Gyökértörzse elágazó, vízszintes helyzetű.^[1] Szögletes szára szőrös, üreges. Fűrészes szélű, tojásdad alakú leveleinek hónaljában fehér forrt csészéjű (a borzas szőrű felső ajkuknál sárgás), álörvöt alkotó virágokat találunk. Erős szagú, kesernyés ízű makkocska termése apró és száraz.

Májustól júliusig (néha szeptemberig) virágzik.

Felhasználása szerkesztés

Virágai ehetőek, leveleit zöldségételekbe főzve fogyasztják. Régen hajszőkítésre is használták.^[2]

Gyógyhatása szerkesztés

A népi gyógyászatban az árvacsalán húgyúti és emésztési problémákra (hasmenés, gyomorhurut, felfúvódás), valamint álmatlanság esetén javasolt. Külsőleg a korpa eltávolítására és a fejbőrviszketés enyhítésére alkalmazzák. A bőr és a nyálkahártya gyulladásaiban is hatékony, és jó gyógyszer a fehérfolyás ellen. A különféle idegi problémák, valamint az emésztő-, a húgyúti és a légzőrendszer gyulladásinak kezelésére és a nyirokkeringés serkentésére ajánlott gyógykészítmények egyik alapanyaga. A virágos hajtásokat fürdők formájában végbéltáji gyulladások kezelésében alkalmazzák.

Drogja a pártája (Lami albi flos), valamint virágos hajtása (Lamii albi herba). Hatóanyagai közül a lamalbidot, ami egy iridoid glikozid, ebben a fajban fedezték fel. Tartalmaz továbbá fenolkarbonsavakat és flavonoidokat.

Hatásos a magas vérnyomás ellen, elősegíti a kiválasztást, valamint gyulladásgátló hatású.^[3] Enyhe vízhajtó és köptető hatású. ^[4] Leveles szárvégei összehúzó hatásúak, mindenféle menstruációs zavarra, méhvérzésre.^[2]

Mai ismereteink szerint sem káros mellékhatása, sem mérgező volta nem ismert.

Jegyzetek szerkesztés

↑ Fehér árvacsalán. orvosok.hu. [2016. november 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. november 27.)
↑ ^a ^b Marie-Claude Paume: Ehető vadnövények. Füvek, virágok és salátafélék gyűjtése és felhasználása. Budapest, Bioenergetic Kft. 2013, 72. oldal. ISBN 978-963-2911-76-2
↑ fuv
↑ Bern

Források szerkesztés

↑ fuv: A természet füvészkertje. Reader's Digest. ISBN 963 956 201 7
↑ Bern: Gyógy- és aromanövények. Szerk. Bernáth Jenő. 3. átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: Mezőgazda Kiadó. 2000. 383–384. o. ISBN 963-9239-96-8

További információk szerkesztés

Rudi Beiser: Teák gyógynövényekből és gyümölcsökből. Gyűjtés, elkészítés és fogyasztás. Budapest, Sziget Könyvkiadó, 2013, 38-39. oldal. ISBN 978-615-5178-07-8

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Fehér árvacsalán. orvosok.hu. [2016. november 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. november 27.)

[Ehető-2] Marie-Claude Paume: Ehető vadnövények. Füvek, virágok és salátafélék gyűjtése és felhasználása. Budapest, Bioenergetic Kft. 2013, 72. oldal. ISBN 978-963-2911-76-2

[fuv_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--3] uv

[Bern_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--4] Bern

[1]

[2]

[3]

[4]