Lang (Stájerország)

község Ausztriában
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. november 10.

Lang osztrák község Stájerország Leibnitzi járásában. 2017 januárjában 1290 lakosa volt.

Lang
Lang címere
Lang címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományStájerország
JárásLeibnitzi járás
Irányítószám8403
Körzethívószám03182
Forgalmi rendszámLB
Népesség
Teljes népesség1325 fő (2017. dec. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság286 m
Terület15,67 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 50′ 14″, k. h. 15° 30′ 10″46.837222°N 15.502778°EKoordináták: é. sz. 46° 50′ 14″, k. h. 15° 30′ 10″46.837222°N 15.502778°E
Lang weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Lang témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Elhelyezkedése

szerkesztés
 
Lang a Leibnitzi járásban
 
Az Eybesfeld-kastély
 
A Szt. Máté-plébániatemplom

Lang a tartomány déli részén fekszik a Nyugat-Stájerország régióban, a Laßnitz (a Mura jobb oldali mellékfolyója) mentén. Legmagasabb pontja 420, a legalacsonyabb 280 méteres. Az önkormányzat 6 katasztrális községben (Göttling, Jöss, Lang, Langaberg, Schirka, Stangersdorf) 9 falut egyesít: Dexenberg (167 lakos), Göttling (177), Jöß (291), Jöß-Gewerbegebiet (0), Lang (184), Langaberg (127), Schirka (102), Stangersdorf (203), Stangersdorf-Gewerbegebiet (5).

A környező települések: északra Wildon, keletre Lebring-Sankt Margarethen, délre Tillmitsch, délnyugatra Sankt Nikolai im Sausal, északnyugatra Hengsberg.

Története

szerkesztés

A Dexenberg fölötti Tischlerhöhe magaslaton már az i.e. 4. évezredben is éltek a Lasinja-kultúra képviselői. Néhány cserépedény maradványa miatt feltételezik a 2. évezredbeli, bronzkori település létét, illetve az i.e. 9. században az urnamezős kultúra népe telepedett meg a dombon. Ugyanők a Stangersdorf melletti teraszos domboldalon is alapítottak egy falut. Szintén Strangersdorf mellett találtak az i.e. 7. századból a hallstatti kultúrához, valamint a kelta La Tène-kultúrhoz köthető sírokat, vagyis feltételezhető, hogy nekik is volt egy településük a környéken.

A római időszakban, az i.sz. 1-4. század között a régió sűrűn lakott volt. Ebből a korból Jöß és Lang területén római majorságok maradványait és az őslakos kelták halomsírjait találták meg. Lang területén haladt át a Celeia és Flavia Solva közti út is.

A Karantán őrgrófság idején a német birodalom keleti határa igen közel, a Muránál húzódott és Lang területén még ma is megfigyelhetők a valamikor határvidéki védművek maradványai. Feltehetően ezekhez tartozott az Ördögárok (Teufelsgraben) nevű hosszú sánc is.

A település neve először a 12. század első felében jelenik meg a reini apátság okleveleiben Lunka és Stanegoiestorf formában. Lunka a Laßnitz folyó korabeli szláv nevéből, a Lunsnicából ered. A falvak ekkor az 1130-ban alapított apátság birtokában voltak. 1219-ben megalapították a Máté evangelistának szentelt kápolnát, amelyben a hengsbergi pap misézett. A kápolnát a 18. században bővítették ki a mai templommá.

Lang 1680 körül kapott saját papot. 1651-ben Christoph Freiherr von Eibiswald felépíttette Jößben az Eybesfeld-kastélyt. A kastélyt ekkor még négy toronnyal megerősített kőfal vette körbe, amelyet a 18. században a török veszély elmúltával lebontottak. A birtok 150 évig a Conrad-Eybesfeld családé volt, róluk kapta a kastély a nevét is.

1822-ben Langban 19 házat és 96 lakost számláltak. Az 1848-as forradalom után a politikai hatalom a földbirtokosoktól a választott községi tanács kezébe ment át; ekkor alakultak meg Lang és Schirka önkormányzatai.

Az Eybesfeld-kastélyhoz tartozó erdőben található a szomszédos első világháborús lebringi katonai tábor temetője, amelyben 1680 katona nyugszik. 1233-an a Monarchia különböző nemzetiségű katonái, 437-en pedig olasz, román, szerb, lengyel és orosz hadifoglyok voltak.

1939-ben Langban, akárcsak a szomszédos községekben a Birodalmi Munkaszolgálat (Reischsarbeitdienst) táborait állították fel, amelynek dolgozói a Laßnitz és a Kainach folyók szabályozásán dolgoztak. A táborokat 1945-ben felszámolták.

1968-ban Lang és Schirka önkormányzatait egyesítették. 2009-ben Lang és Hengsberg, Lebring-St. Margarethen, Stocking, Wildon és Weitendorf megalakította a Hengist kistérséget (a tagok közül Stocking és Weitendorf 2015-ben egyesült Wildonnal).

A langi önkormányzat területén 2017 januárjában 1290 fő élt. 2015-ben a helybeliek 94,8-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,8% a régi (2004 előtti), 2,7% az új EU-tagállamokból érkezett. 0,2% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 0,5% egyéb országok polgára. 2001-ben 92,2% római katolikusnak, 1,3% evangélikusnak, 1,4% muszlimnak, 4,5% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát. Ugyanekkor három magyar élt a községben.

Látnivalók

szerkesztés
 
A kastély melletti lakóházak
  • a jößi Eybesfeld-kastély és a hozzá tartozó lakóházak, valamint a régi fal két tornya
  • a Szt. Máté-plébániatemplom 1700 körül épült, belső tere és harangja a 18. század elejéről való.
  • Schirka kápolnája
  • Göttling mezei kápolnája
  • Wildoni Buchkogel természetvédelmi terület
  • a langi kulturális tanösvény

Fordítás

szerkesztés
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Lang (Steiermark) című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.