Hengsberg

Hengsberg osztrák község Stájerország Leibnitzi járásában. 2017 januárjában 1421 lakosa volt.

Hengsberg
A Szt. Lőrinc-plébániatemplom
Hengsberg címere
Közigazgatás
Ország	Ausztria
Tartomány	Stájerország
Járás	Leibnitzi járás (1868–)
Irányítószám	8411, 8403, 8504
Körzethívószám	03185, 03182
Forgalmi rendszám	LB
Népesség
Teljes népesség	1445 fő (2018. jan. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	351 m
Terület	17,7 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 52′ 07″, k. h. 15° 27′ 01″46.868611111111, 15.450277777778
Hengsberg weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hengsberg témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Elhelyezkedése

Hengsberg a Leibnitzi járásban

A községháza

Az evangélikus templom

Hengsberg a tartomány déli részén fekszik a Nyugat-Stájerország régióban, az 550 méteres Buchkogel hegyének lábánál. Déli határát a Laßnitz, az északit részben a Kainach (mindkettő a Mura jobb oldali mellékfolyója) alkotja. Az önkormányzat 6 katasztrális községben (Fliessing, Hengsberg, Komberg, Kühberg, Schönberg, Schrötten) 9 falut egyesít: Flüssing (145 lakos), Hengsberg (198), Kehlsdorf (115), Komberg (176), Kühberg (97), Leitersdorf (124), Matzelsdorf (150), Schönberg an der Laßnitz (130), Schrötten an der Laßnitz (286).

A környező települések: északkeletre Wildon, délkeletre Lang, délre Sankt Nikolai im Sausal, nyugatra Preding, északnyugatra Dobl-Zwaring.

Története

A település nevének első írásos említése 892-ből származik, amikor Arnulf király Hengistfeldon várában fogadta Sisseki Braszlav szláv fejedelmet. A vár később teljesen elpusztult és pontos helye nem ismert; az is lehet hogy a mai Wildon területén állt. 1045-ben III. Henrik király Balduin salzburgi érseknek adományozta a Laßnitz mentén fekvő Leitersdorf falut. 1053-ban I. Konrád bajor herceg árulás miatt kegyvesztetté vált és I. András magyar királyhoz menekült. Ezután András, valamint III. Wulf karintiai herceg és II. Aribo bajor palotagróf támogatásával a Karantán őrgrófságra támadt, számos falut elpusztított és elfoglalta Hengistburg ("Hengistiburg") várát. A magyarok közben nagy károkat okoztak az erődben és lerombolták a templomot, amit a következő évben újjáépítettek. A vár ekkoriban Közép-Stájerország egyik legfontosabb hatalmi központja volt, míg 1160 körül a stájer őrgróf át nem költözött Grazba és ezután elvesztette jelentőségét.

Az 1848-as forradalom után felszámolták a feudális uradalmakat, 1850-ben pedig megalakult Hengistburg önkormányzata. 1938-ban Ausztria csatlakozott a Német Birodalomhoz, a település pedig a Stájerországi reichsgau észe lett. 1939-től a Birodalmi Munkaszolgálat (Reicharbeitsdienst) 365. csoportja Leitersdorf, Schrötten, Schönberg és Lang táboraiban kapott elhelyezést és a Laßnitz szabályozásán dolgozott. A táborokat 1945-ben felszámolták. A világháború után Hengsberg a brit megszállási zónába került.

1951-ben az addig önálló Flüssinget, 1970-ben pedig Schönberg an der Laßnitz és Schrötten an der Laßnitz községeket Hengsberghez kapcsolták.

2009-ben Hengsberg, Lang, Lebring-Sankt Margarethen, Stocking, Wildon és Weitendorf megalakította a Kulturpark Hengist kistérséget. A 2015-ös stájerországi közigazgatási reform során Stockingot és Weitendorfot egyesítették Wildonnal így a résztvevő önkormányzatok száma négyre csökkent.

Lakosság

A hengsbergi önkormányzat területén 2017 januárjában 1421 fő élt. A lakosság 1991 és 2001 között ugrásszerűen 1185-ről 1398-ra nőtt; azóta 1400 körül stabilizálódott. 2015-ben a helybeliek 94,2%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,3% a régi (2004 előtti), 1,7% az új EU-tagállamokból érkezett. 0,3% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 2,5% egyéb országok polgára. 2001-ben 89,9% római katolikusnak, 3,4% evangélikusnak, 0,3% ortodox keresztények, 0,9% muszlimnak, 4,5% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát. Ugyanekkor két magyar élt a községben.

Látnivalók

A paplak bejárata

• a Szt. Lőrinc-plébániatemplom a korábbi temető falával van körbevéve. Masszív, négyszintes gótikus-barokk tornya 72 m magas. Rokokó főoltára 1770-ből való. A templom alatt található a helytörténeti múzeum, ahol megtekinthetők a templom felújításakor talált erődalapok és egy kripta.
• a katolikus paplak a 17. században épült
• a községháza épületében korábban fiúiskola működött
• a Páli Szt. Vince apácarend volt zárdájában ma általános iskola működik
• az 1933-ban elkészült evangélikus templom
• a Freibühel-kastély
• a Wildoni Buchkogel természetvédelmi terület

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Hengsberg című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

• A település honlapja
• 61017 – Hengsberg Statistik Austria
• A Wikimédia Commons tartalmaz Hengsberg témájú kategóriát.