Lenz-kastély (Debrecen-Pac)

A Lenz kastély avagy, korábban Megyery-Wolf kastély Pacon, a Hajdú-Bihar vármegyei Debrecenben található. Az 1950-es megyerendezés előtt Hajdú vármegyében helyezkedett el.

Lenz kastély, korábban Wolf kastély
Ország Magyarország
Épült19. század
CsaládLenz család, korábban Wolf család
Elhelyezkedése
Lenz kastély, korábban Wolf kastély (Debrecen)
Lenz kastély, korábban Wolf kastély
Lenz kastély, korábban Wolf kastély
Pozíció Debrecen térképén
é. sz. 47° 29′ 53″, k. h. 21° 40′ 28″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 53″, k. h. 21° 40′ 28″

Az épület története szerkesztés

A több szintes épületet a 19. század végén építették és közel fél évszázadig a Wolf család tulajdona volt. A római katolikus budapesti jómódú, nagypolgári származású Lenz család sarja, Lenz József (1897-1965), kereskedelmi tanácsos, nagykereskedő, vásárolta meg a kastélyt, földjeit és szőlejét, a megszűnt "Wolf Lipót és fiai" nevű cégtől; a Wolf testvérek külföldről intézték az adás-vételt ügyvéden keresztül. 1941. július 1.-jén Lenz József vette át a kastélyt és onnantól ez a Lenz család egyik kedvenc pihenőhelye lett.

A kastély mellett, Lenz József debrecen-paci tulajdonát 281 kataszteri holdas földbirtok képezte. A második világháború alatt Lenz Józsefné Topits Klára (19011993) úrnő visszavonult Budapestről a paci kastélyukba és 1944-ben ott hozta világra a negyedik gyermekét, Lenz Istvánt. A kommunizmus elején a Lenz család örökre elveszítette a kastély feletti tulajdoni jogát.[1]

Érdekességek szerkesztés

  • Az "Úgy, ahogy volt" nevű emlékirataiban a 17 éves P. Fekete István elmeséli az 1943-as ottani tartózkodását, amikor a Lenz családnál vendégeskedett nyáron; osztálytársa és jó barátja Lenz János (19261996) volt, Lenz József harmadszülött fia. A kastélyról és annak a földbirtokáról több értékes korszerű részlet és anekdota található az irodalmi műben.[2]
  • Debrecenben a „Lencz-telep” tévesen gondolták, hogy Lencz Géza (18701932) egyháztörténész, egyetemi tanár nevét viseli, azonban, a Lenz-telep a valójában a Lenz kastély melletti hatalmas parkjában épült az 1946-os államosítása után.

Jegyzetek szerkesztés

  1. ZML. XIII. 10. Farkas család iratai. 10. doboz 1991-1993 4. pallium 5. darab 3.Farkas Endréné Lenz Klára kárpótlási ügyben folytatott levelezése (21 oldal)
  2. P. Fekete István. "Úgy, ahogy volt". Móra Ferenc ifjúsági könyvkiadó zrt. 2010. 300-330. o.