Szentandrás (Liptószentmiklósi járás)
Szentandrás (más néven Liptószentandrás, szlovákul Liptovský Ondrej) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Liptószentmiklósi járásban.
| Szentandrás (Liptószentandrás, Liptovský Ondrej) | |
 | |
| A falu egy részének látképe a temető mellől | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Zsolnai |
| Járás | Liptószentmiklósi |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1332 |
| Polgármester | Ľuboš Žubor |
| Irányítószám | 032 04 |
| Körzethívószám | 044 |
| Forgalmi rendszám | LM |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 627 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 128 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 678 m |
| Terület | 4,69 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Szentandrás
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 49° 06′ 00″, k. h. 19° 42′ 45″Koordináták: é. sz. 49° 06′ 00″, k. h. 19° 42′ 45″ | |
| Szentandrás weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szentandrás témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Fekvése Szerkesztés
Liptószentmiklóstól 7 km-re északkeletre található. Északkeleti részén egybeépült Jakabfaluval.
Története Szerkesztés
Magyarfalu határában keletkezett a 13. században, nevét Szent András apostolnak szentelt 13. századi gótikus templomáról kapta. Plébániáját 1332-ben a pápai tizedjegyzék már említi. A falu neve 1352-ben is szerepel egy Bohumír nevű nemes örökségének vitájával kapcsolatban. Az Andreánszky család birtoka volt. 1784-ben 45 házában 296 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SZENT ANDRÁS. Tót falu Liptó Várm. lakosai katolikusok, fekszik Trnovecz-vize mellett, Okolitsnától egy mértföldnyire. E’ vidék egész Benedekfalváig Filiszteusok’ vőlgyének neveztetik; ámbár határjának 1/3 része sovány, de 2/3 része termékeny; fája tűzre, és épűletre van, legelője is elegendő.”[2]
1828-ban 41 háza és 301 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, ácsmesterséggel, majd a 19. századtól főként kőműves munkákkal foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Szent-András, (Svaty Andreas), tót falu, Liptó vmegyében, 72 kath., 229 evang. lak., kath. paroch. templom. Ez a környék Benedekfalváig Philiszteusok völgyének neveztetik. F. u. Andreánszky család. Ut. p. Rosenberg.”[3]
A trianoni diktátumig Liptó vármegye Liptószentmiklósi járásához tartozott.
1928-ban árvíz, 1932-ben tűzvész sújtotta a községet, melyek nagy károkat okoztak.
Népessége Szerkesztés
1910-ben 317, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 572 lakosából 565 szlovák volt.
2011-ben 600 lakosából 588 szlovák volt.
2021-ben 627 lakosából 620 (+1) szlovák, 1 magyar, (+1) ruszin, 5 egyéb és 1 ismeretlen nemzetiségű volt.[4]
Nevezetességei Szerkesztés
- Szent András tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 13. században épült. Tornyát 1647-ben építették. 1709-ben nagy része leégett, de újjáépítették. Freskói a 13.–15. századból származnak. Két gótikus oltára, a Szűz Mária oltár (1498) és a Szent András oltár (1512) ma a Magyar Nemzeti Galériában található. Mai főoltára 1780-ban, a Szent Család oltár 1747-ben készült. Szószéke és keresztelő medencéje 17. századi. Betleheme 18. századi népi alkotás. Harangjai 16. századiak, az elpusztult Szentistván falu templomából származnak.
- A falunak egy 16. századi reneszánsz kastélya van. A 18. és 19. században átépítették.
- A faluból délre kivezető út közvetlen közelében található néhány különleges, „páncélos sárgolyónak” nevezett sziklaképződmény, a legnagyobb csaknem két méteres.[5] 1970-ben fedezték fel őket.[6]
Képek Szerkesztés
-
Liptószentandrás Jakabfalu felőli részének látképe
-
A Szent András-templom
-
A legnagyobb „páncélos sárgolyó”
Jegyzetek Szerkesztés
- L. Kiss Ibolya 1940: Egy régi liptói templom. In: Császár István (szerk.): A Toldy-kör évkönyve 1940. Pozsony, 95-97.
- ↑ The 2021 Population and Housing Census
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ ma7.sk
- ↑ Geoláda a köveknél. (Hozzáférés: 2016. július 13.)
- ↑ A helyszíni ismertető tábla szövege szerint
