Lontra

emlősnem

A Lontra az emlősök (Mammalia) osztályának ragadozók (Carnivora) rendjébe, ezen belül a menyétfélék (Mustelidae) családjába tartozó nem.

Infobox info icon.svg
Lontra
Két kanadai vidra (Lontra canadensis)
Két kanadai vidra (Lontra canadensis)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Ferae
Rend: Ragadozók (Carnivora)
Alrend: Kutyaalkatúak (Caniformia)
Család: Menyétfélék (Mustelidae)
Alcsalád: Vidraformák (Lutrinae)
Nem: Lontra
J. E. Gray, 1843
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Lontra témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Lontra témájú kategóriát.

TudnivalókSzerkesztés

Korábban a Lontra-fajokat a Lutra (Brünnich, 1771) nembe sorolták be, de később új önálló nemet alakítottak ki ez újvilági vidráknak.

Az összes faj ebből a nemből Amerikában fordul elő. A kanadai vidra kivételével, amely Észak-Amerikában él, az összes többi faj Közép- és Dél-Amerikában található meg.

Ezek a fajok hasonlítanak a Lutra fajokhoz, és méretük is hasonló, koponyájuk és fogaik azonban eltérőek. Bundájuk felül barna, hasuk világosbarna vagy szürkés. Pofájuk és torkuk fehér vagy világosszürke lehet. Testük, mint általában a vidráknál, hosszúkás és hengeres, lábaik rövidek és úszóhártyásak. Farkuk hosszú és izmos, fejük lekerekített és tompa. Füleik kicsik és merüléskor zárhatók. Testhosszuk 46-82, farkuk 30-57 centiméter. Súlyuk 3-15 kilogramm között változik, a hímek lényegesen nehezebbek, mint a nőstények.

Elterjedésük, élőhelyükSzerkesztés

Szinte az egész amerikai kontinensen megtalálhatók, elterjedési területük Alaszkától a Tűzföldig terjed. Számos élőhelyen előfordulnak, de mindig víz közelében élnek. Édesvizek, például folyók és tavak mentén, mocsaras területeken, torkolatok környékén és tengerpartokon élnek. Egyik fajuk, a parti vidra csak tengerpartokon él, míg a többi faj kevésbé válogat az élőhelyek között.

ÉletmódjukSzerkesztés

Főként alkonyatkor vagy éjszaka aktívak, de néha nappal is vadásznak. Pihenőhelyük saját maguk által ásott vagy más állatoktól átvett odúk, a partokon pedig hasadékokat, kis barlangokat is használnak. Kiváló úszók, akár 8 percig is képesek a víz alatt maradni, de emellett ügyesen és gyorsan mozognak a szárazföldön is. Főként magányosan élnek, állandó kapcsolat csak a nőstényeknél és kölykeiknél fordul elő. A Lontra fajok territoriálisak, revírjeik mintegy 10-80 kilométeren terülnek el. Területeik határait vizelettel, széklettel vagy anális mirigyeik váladékával jelölik. Bár területeik átfedhetik egymást, az állatok elkerülik egymás közelségét, és meglehetősen agresszívan reagálhatnak a fajtársaikra.

Elsősorban vízi állatokkal táplálkoznak, mint például a halak, kétéltűek, teknősök és más hüllők, rákok. Néha madarakat és tojásaikat, kisemlősöket vagy rovarokat is esznek. Gyors anyagcseréjük miatt sokat kell enniük.

Körülbelül 60-63 napos vemhesség után a nőstény átlagosan két-három kölyköt hoz világra. Az újszülött vidrák odúban vagy természetes üregben nevelkednek, amelyet két hónapos korukban hagynak el először. Öt-hat hónap után elválasztják őket, és nem sokkal azelőtt hagyják el anyjukat, hogy az a következő utódait világra hozná. A várható élettartamuk vadon 14 év, fogságban pedig akár 25 év.

RendszerezésSzerkesztés

A nembe az alábbi 4 faj tartozik:

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Ronald M. Nowak: Walker's Mammals of the World. Johns Hopkins University Press, 1999 ISBN 0-8018-5789-9