Lovča (Donji Kukuruzari)

település Horvátországban

Lovča falu Horvátországban, a Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Donji Kukuruzari községhez tartozik.

Lovča
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSziszek-Monoszló
KözségDonji Kukuruzari
Jogállás falu
Irányítószám 44432
Körzethívószám (+385) 44
Népesség
Teljes népesség10 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság347 m
Terület9,6 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 14′ 59″, k. h. 16° 21′ 18″Koordináták: é. sz. 45° 14′ 59″, k. h. 16° 21′ 18″
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

Sziszek városától légvonalban 26, közúton 42 km-re délre, községközpontjától légvonalban 10, közúton 15 km-re nyugata, a Zrinyi-hegység területén, a Lovča-patak partján fekszik. A megye egyik legelzártabb települése, mely a legközelebbi falutól is 8 km-re, erdőktől körülvéve található. Három településrészből, Donja, Srednja és Gornja Lovčából áll.

Története szerkesztés

A mai Lovča helyén már a középkorban állt település, ezt bizonyítja a falu felett az erdőben található középkori templomrom. A középkorban az a terület a Zrínyiek birtoka volt. A török az 1577-es és 1578-as évek nagy harcaiban foglalta el, amikor az egész térség török kézre került.

A mai Lovča a török kiűzése után betelepített falvak közé tartozik. Az 1683 és 1699 között zajlott felszabadító harcokat a karlócai béke zárta le, melynek eredményeként a török határ az Una folyóhoz került vissza. Az első pravoszláv népesség 1690 körül érkezett. Ők Boszniából a bosanska dubicai moštanicai monostor szerzeteseivel és Ljubojević Atanáz metropolita vezetésével érkeztek és megalapították a közeli komogovinai pravoszláv kolostort. 1696-ban a szábor a bánt tette meg a Kulpa és az Una közötti határvédő erők parancsnokává, melyet hosszas huzavona után 1704-ben a bécsi udvar is elfogadott. Ezzel létrejött a Báni végvidék, horvátul Banovina, vagy Banja. Az osztrák generálisok azonban védelmi célból a Zrínyi-hegység vidékére a török határövezetből érkezett pravoszláv katonákat, köznevükön martalócokat telepítettek be azokat, akik korábban török szolgálatban éppen a horvát falvak és városok fosztogatását végezték. Ekkor már nemcsak a határövezetből, hanem Hercegovina, Nyugat-Szerbia, Montenegró, Koszovó és Metohija, valamint Bosznia más vidékeiről is számos szerb család érkezett. Ezzel e vidék etnikai összetétele véglegesen megváltozott.

1773-ban az első katonai felmérés térképén „Dorf Lovcha” néven, Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában szintén „Lovcha” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében ugyancsak „Lovcha” néven 42 házzal és 212 görögkeleti vallású lakossal találjuk.[3] A katonai határőrvidék kialakítása után a Petrinya központú második báni ezredhez tartozott. A katonai közigazgatás megszüntetése után Zágráb vármegye részeként a Petrinyai járásának része volt. 1857-ben 315, 1910-ben 527 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett.

Különösen nehéz időszakot élt át a térség lakossága a II. világháború alatt. 1941-ben a németbarát Független Horvát Állam része lett, de a lakosság egy része felkelt az új rend ellen. A délszláv háború előtt lakosságának 99%-a szerb nemzetiségű volt. 1991. június 25-én a független Horvátország része lett. A délszláv háború idején szerb lakossága a szerb erőkhöz csatlakozott. A Krajinai Szerb Köztársasághoz tartozott. A falut 1995. augusztus 7-én a Vihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. A szerb lakosság többsége elmenekült. A településnek 2011-ben 19 lakosa volt.

Népesség szerkesztés

Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
315 333 395 386 431 527 489 534 350 363 321 232 167 107 26 19

Nevezetességei szerkesztés

  • Szent Miklós püspök tiszteletére szentelt pravoszláv temploma 1941-ben az usztasa rombolás áldozata lett. A templom helyén, az egykori iskola közelében ma egy vadles alakú harangláb áll.
  • Srednja Lovča felett nyugatra a 478 méretes magasságban fekvő Crkvište nevű helyen az erdőben középkori templom maradványai találhatók.

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

További információk szerkesztés