Fehérhalom
Fehérhalom (1899-ig Lissza, szlovákul Lysá pod Makytou) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Puhói járásban.
| Fehérhalom (Lysá pod Makytou) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Trencséni | ||
| Járás | Puhói | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1471 | ||
| Polgármester | Michal Ondrička | ||
| Irányítószám | 020 54 | ||
| Körzethívószám | +421 042 | ||
| Forgalmi rendszám | PU | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2065 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 63 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 402 m | ||
| Terület | 33,40 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 11′ 50″, k. h. 18° 11′ 43″49.197222°N 18.195278°EKoordináták: é. sz. 49° 11′ 50″, k. h. 18° 11′ 43″49.197222°N 18.195278°E | |||
| Fehérhalom weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Fehérhalom témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Fekvése
szerkesztésPuhótól 14 km-re északnyugatra.
Története
szerkesztés1471-ben "Lyzza" néven említik először, a lednici uradalomhoz tartozott. 1475-ben "Lyza", 1598-ban "Lizza" alakban szerepel az írott forrásokban. Egy 1546-ból származó feljegyzés szerint pásztorok lakták, akik minden adózás alól fel voltak mentve. 1598-ban 14 háza volt. 1784-ben 295 házában 338 családban 1943 lakos élt. 1828-ban 289 háza és 2523 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, erdei munkákkal foglalkoztak.
Vályi András szerint "LISZA. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura G. Áspremont Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Bieli folyó vízhez nem meszsze, Morva Országnak széléhez közel, határja ollyan tulajdonságú mint Zborové."[2]
Fényes Elek szerint "Lisza, tót falu, Trencsén vmegyében, Morvaország határ szélén: 2121 kath., 3 evang., 6 zsidó lak., kik elszórva vannak a hegyekben. Van kath. paroch. temploma. Erdeje nagy, azért sok faeszközöket készitnek itt, legelője a hegyeken hasznos; kőbányákkal bővölködik. Ut. p. Trencsén 9 1/2 óra."[3]
A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Puhói járásához tartozott. A háború után lakói mezőgazdasággal, háziiparral, faiparral foglalkoztak. Sokan Csehországban és Németországban vállaltak idénymunkákat. Erős volt az elvándorlás is a községből.
Népessége
szerkesztés1910-ben 2014, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 2145 lakosából 2071 fő szlovák volt.
2011-ben 2117 lakosából 1981 szlovák volt.
Nevezetességei
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.