Főmenü megnyitása

Mária Jozefa német-római császárné

Wittelsbach-házi bajor hercegnő, II. József császár második felesége

Bajorországi Mária Jozefa (teljes nevén Mária Jozefa Antónia Walpurga Felicitász Regula, németül: Prinzessin Maria Josepha von Bayern; München, Bajor Választófejedelemség, 1739. március 30. – Bécs, Habsburg Birodalom, 1767. május 28.), a Wittelsbach-házból származó bajor hercegnő, I. Károly Albert választófejedelem és Habsburg Mária Amália főhercegnő legidősebb leánya, aki II. József császár második feleségeként német-római császárné és német királyné.

Mária Jozefa
Bajorországi Mária Jozefa Antónia Walpurga Felicitász Regula hercegnő
Georges Desmarées Portrait einer bayerischen Prinzessin.jpg
Uralkodóház Wittelsbach
Született 1739. március 30.
München
Elhunyt 1767. május 28. (28 évesen)
Bécs
NyughelyeCsászári kripta
Édesapja Károly Albert bajor választófejedelem
Édesanyja Habsburg Mária Amália
Házastársa II. József német-római császár és magyar király
Vallása római katolikus
A Wikimédia Commons tartalmaz Mária Jozefa témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

ÉleteSzerkesztés

SzármazásaSzerkesztés

Mária Jozefa Antónia hercegnő édesapja Károly Albert bajor választófejedelem (1697–1745) volt, a Wittelsbach-ház tagja, 1742–től halálig VII. Károly néven a német-római császári méltóságot viselte.

Édesanyja Habsburg Mária Amália főhercegnő (1701–1756) volt, I. József német-római császár, magyar és cseh király leánya. Hét gyermekük közül Mária Jozefa volt a legfiatalabb:

  • Maximiliána Maria hercegnő (*/† 1723) születésekor meghalt.
  • Mária Antónia Walpurga hercegnő (1724–1780), aki 1747-ben Frigyes Krisztián szász választófejedelemhez ment feleségül.
  • Terézia Benedetta Mária hercegnő (1725-1743)
  • Miksa József herceg (1727–1777), aki 1747-ben Mária Anna Zsófia szász hercegnőt (1728–1797) vette feleségül.
  • József Lajos Leó herceg (1728–1733), kisgyermekkorban meghalt.
  • Mária Anna Jozefa hercegnő (1734-1776) , aki 1755-ben Lajos György Simpert badeni őrgrófhoz (1702–1761), a törökverő Badeni Lajos őrgróf fiához ment feleségül.
  • Mária Jozefa Antónia hercegnő (1739–1767), német-római császárné.

HázasságaSzerkesztés

1765. január 23-án, 26 éves korában Mária Jozefa hercegnő a schönbrunni kastélyban feleségül ment József osztrák főherceghez, római királyhoz (1741–1790), Lotaringiai Ferenc német-római császár és Mária Terézia osztrák uralkodó főhercegnő, magyar és cseh királynő legidősebb fiához, a császári trón örököséhez.

A házasság előzményei: Az 1763-ban megözvegyült József főherceg első felesége a Bourbon-házból való Izabella pármai hercegnő (1741–1763) volt, aki azonban férje mellett annak húgához, Habsburg–Lotaringiai Mária Krisztina főhercegnőhöz (1742–1798) is vonzódott, ami az udvarban nagy megütközést keltett. Második gyermeke születésekor Izabella főhercegné meghalt, kis gyermekei is utánahaltak. József, aki minden probléma ellenére nagyon szerette első feleségét, és annak korai halála után nem akart újra házasodni. Anyja, Mária Terézia azonban megkövetelte, hogy trónörökösként gondoskodjék a trónutódlásról.

József még megpróbálkozott, hogy feleségül kérje elhunyt első feleségének húgát, Mária Lujza Bourbon–parmai hercegnőt (1751–1819), de őt már elígérték Károly asztúriai hercegnek, a spanyol trónörökösnek, a későbbi IV. Károly spanyol királynak. (1765. szeptember 4-én valóban össze is házasodtak, ő lett az a nagyhatalmú, intrikus Mária Lujza spanyol királyné, aki Goya híres festményeiről tekint ránk).

A császárné nyomásának engedve József végül beleegyezett, hogy eljegyezzék őt a bajor hercegnővel, akihez egyáltalán nem vonzódott. Egy levelében így írta le jövendőbelijét: „alacsony, kövér, és csúnyák a fogai”.[1]

Ilyen előzmények után került sor Mária Jozefa és József főherceg esküvőjére. Tipikus dinasztikus érdekházasság volt, Mária Jozefa hercegnő két évvel idősebb volt férjénél. A házasságot valószínűleg sohasem hálták el. A schönbrunni kastélyban József messzire elkerülte közös hálószobájukat, sőt a szobáikat összekötő erkélyt is kettéválasztatta, nehogy találkoznia kelljen feleségével. József azonban egy másik írásában elismerte, hogy Mária Jozefa „kifogástalan jellemű hölgy, aki őszintén szereti férjét, és ő (József) szenved attól, hogy nem tudja viszontszeretni második feleségét”.

A házasságkötés után néhány hónappal (1765 augusztusában) Mária Jozefa apósa, Lotaringiai Ferenc császár elhunyt. József főherceget II. József néven német-tómai császárrá választották, ugyanekkor a megözvegyült Mária Terézia saját társuralkodójává emelte fiát. A főhercegnéből Mária Jozefa császárné lett, de férje elutasító viselkedése ezután sem változott.

1767-ben, házasságának harmadik évében a magányos Mária Jozefa császárné, akárcsak elődje, a pármai Izabella, megkapta a himlőt, néhány nap alatt bele is halt. Betegsége alatt férje, II. József császár feléje sem nézett. Betegágyánál anyósa, Mária Terézia látogatta, el is kapta tőle fertőzést, de az ő robusztus természete megbirkózott vele, és felgyógyult. Mária Jozefa császárnét a Habsburg-család temetkezőhelyén, a bécsi kapucinusok templomának kriptájában temették el. József császár nem vett részt felesége temetésén.

UtóéleteSzerkesztés

Az elhunyt császárné, akit férje sohasem szeretett, még egyszer lényeges szerepet kapott özvegy férje, II. József császár számára. József már régóta megpróbálta megszerezni Bajorországot a Habsburg Birodalom számára, cserébe az Osztrák-Németalföldért. Az idős III. Miksa József bajor választófejedelem kijelölt örökösével, Károly Tivadar pfalzi választófejedelemmel tárgyalt a birtokcseréről. Amikor Miksa József 1777-ben meghalt, a tárgyalások még nem zárultak le, de II. József 1778 januárjában elrendelte csapatainak bevonulását Münchenbe. Jogigényét a Mária Jozefa bajor hercegnővel kötött házasságára alapozta. Arra hivatkozott, hogy felesége öröksége őt illeti. A bajor kormányzat azonban Poroszország segítségét kérte, kitört a bajor örökösödési háború (1778–79), amely semmilyen lényeges eredményt nem hozott a Birodalomnak. Bajorország független maradt, Ausztria csak az Inn-négyszöget (Innviertel) szerezte meg.

II. József császár többé nem nősült meg. Nagyritkán a palota személyzetéből választott alkalmi partnert (feljegyezték például hogy a schönbrunni kastély egyik kertészének leányával létesített viszonyt), emellett bordélyházakba járt (bár őt ott közismert fukarsága nemigen kedvelték).

JegyzetekSzerkesztés

  1. „kleine und dicke Gestalt mit hässlichen Zähnen”.

Külső hivatkozásokSzerkesztés

IrodalomSzerkesztés

  • Niederhauser Emil: Mária Terézia, Pannonica, Budapest, 2000, ISBN 963-9252-14-X
  • A.J.P. Taylor: A Habsburg Monarchia (The Habsburg Monarchy) 1809-1918, Scolar, Budapest, 2003, ISBN 963-9193-87-9
  • Helga Thoma: Ungeliebte Königin (A nem szeretett királyné), Piper, 2006.
  • Friedrich Weissensteiner: Die Söhne Maria Theresias (Mária Terézia fiai), Kremayer & Scheriau, Bécs, 1991.
  • Hugh Montgomery-Massingberd (kiadó): Burke's Royal Families of the World, 1. kötet: Európa & Latin-Amerika, Burke's Peerage Ltd, London, 1977.
Bajorországi Mária Jozefa
Wittelsbach-ház
Született: 1739. március 30. Elhunyt: 1767. május 28.
Előző
Habsburg
Mária Terézia
Német-római császárné
1765. augusztus 18. –
1767. május 28.
Következő
Spanyolországi
Mária Lujza
Német királyné
1765. január 23. –
1767. május 28.