Mészáros Andor (szobrász)
Mészáros Andor, 1909-ig Fleischmann[5] (Budapest, Terézváros, 1900. szeptember 1.[6] – Melbourne, 1972. május 1.) építész, szobrász, művészeti író. Sógora Szabolcsi Lajos író, lapszerkesztő.
| Mészáros Andor | |
 | |
| Született | Fleischmann Andor 1900. szeptember 1.[1][2] Budapest[3] |
| Elhunyt | 1972. május 1. (71 évesen)[4] South Melbourne |
| Állampolgársága | magyar |
| Szülei | Fleischmann Sándor |
| Foglalkozása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mészáros Andor témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete szerkesztés
Fleischmann Sándor (1862–1916) ügyvéd, újságíró és Grünsfeld Berta (1867–1944) szobrásznő gyermekeként született zsidó családban. Az első világháború idején a lovasságnál szolgált, ám a háború azelőtt véget ért, mielőtt harcba küldték volna. Középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte, majd 1919 és 1927 között a Bécsi Műszaki Egyetemen épületgépészetet, a párizsi Julian Akadémián szobrászatot, a Magyar Királyi József Műegyetemen pedig építészetet tanult. Párizsban Henri Bouchard és Paul Landowski vezette be az absztrakt és kubista formai világba, esténként pedig Csáky József műtermében tanulta a faragást. Miután két évig Pogány Móricnál és Vágó Józsefnél képezte magát, felvételt nyert a Magyar Építész Kamarába. Önálló építészként arra törekedett, hogy „kiszabaduljon a Bauhaus [iskola] mindent átható hatása alól, és a modern technikát a magyar jelleghez igazítsa”. Szoros kapcsolatot alakított ki Telcs Ede szobrász- és éremművésszel, s több munkájában részt vett. Több pályázatot nyert, így a Szabadság téri Széchenyi-kút, majd a városmajori Hüvelyk Matyi-kút architekturális pályázatát is. 1928-ban állított ki először plasztikát a Műcsarnokban. 1939-ben történész barátja, Szekfű Gyula tanácsára elhagyta az országot és Ausztráliában telepedett le. 1939. június 21-én érkezett meg Victoria állam fővárosába, Melbourne-be. A következő évben felesége és fia is csatlakozott hozzá.
Első ausztráliai évei alatt a J. V. T. Ward és a Marsh & Michaelson építészirodák alkalmazásában állt. 1940-ben kezdett szobrászatból élni, melyben olyan befolyásos barátok segítették, mint Wilfred Eade Agar és Herbert Schlink. 1948-ban Angliába utazott, ahol megbízást kapott a Canterburyi katedrális Szent Anselm-kápolnájában található oltárkép elkészítésére, valamint a „The Canterbury Series”, a keresztút állomásait ábrázoló tizennégy érem elkészítésére. Néhány hónappal később visszatért Ausztráliába, ahol nagyméretű egyházi szobrokat és domborműveket készített. Amikor a nagyobb megbízások elmaradtak, a medalionok tervezése felé fordult, amelyekből több mint ezer darabot készített; többek között a Victorian Artists Society (1947), az 1956-os melbourne-i olimpia résztvevői, valamint a vietnámi háborúban harcoló ausztrál és új-zélandi katonák számára (1968). 1951-ben elnyerte a madridi nemzetközi éremkiállítás fődíját.
Tagja volt az Éremművészek Nemzetközi Szövetségének, az olaszországi Amici Della Medaglia-nak, a Victorian Sculptors' Societynek (elnök: 1954–1955, 1962–1963) és az Association of Sculptors of Victoriának (elnök: 1968).
A Női fej című bronz plasztikája a Magyar Nemzeti Galériában látható, de érmei és plakettjei megtalálhatóak a Szépművészeti Múzeum gyűjteményében is.
Felesége Back Erzsébet (1910–?) volt, Back Sándor és Lohr Debóra Adél lánya, akit 1932. december 1-jén Budapesten vett nőül.[7] Két fia született, Daniel (1935) és Michael (1945).
Kiállításai szerkesztés
Egyéni kiállításai szerkesztés
1989 – Magyar Nemzeti Galéria, Budapest (Mészáros Mihállyal)
Válogatott csoportos kiállításai szerkesztés
- 1951–71 – FIDEM
- 1970 – Tisztelet a szülőföldnek. Külföldön élő magyar származású művészek I. kiállítása, Szépművészeti Múzeum, Budapest
- 1971 – Nemzetközi Kisplasztikai Kiállítás, Műcsarnok, Budapest
- 1974 – Telcs Ede és tanítványai, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Australian Dictionary of Biography (angol nyelven). Melbourne University Publishing, 1966. (Hozzáférés: 2015. november 25.)
- ↑ Artists of the World Online (német és angol nyelven). K. G. Saur Verlag, 2009
- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. július 10.)
- ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC09732/10400.htm, Mészáros Andor, 2017. október 9.
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 111931/1909. Forrás: MNL-OL 30800. mikrofilm 1188. kép 1. karton. Névváltoztatási kimutatások 1909. év 7. oldal 49. sor
- ↑ Születési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári születési akv. 2603/1900. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. július 23.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári házassági akv. 821/1932. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. július 23.)
Források szerkesztés
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
- Mészáros, Andor (1900–1972) (angol nyelven). https://adb.anu.edu.au/. (Hozzáférés: 2021. július 23.)
- Mészáros Andor. artportal.hu. (Hozzáférés: 2021. július 23.)
- Dr. Nagy Károly (2001. január 26.). „Mészáros Andor hiányos emléktáblája”. Népszabadság (Magyarország). (Hozzáférés: 2021. július 23.)
