Mészverem (németül: Kalkgruben) Veperd község része, egykor önálló község Ausztriában, Burgenland tartományban, a Felsőpulyai járásban.

Mészverem (Kalkgruben)
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Burgenland
Rang Veperd településrésze
Járás Veperd
Alapítás éve1301
Polgármester Paul Piniel (SPÖ)
Irányítószám 7331
Körzethívószám 02618
Forgalmi rendszám OP
Népesség
Teljes népesség357 fő +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság369 m
Terület5,81 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Mészverem (Ausztria)
Mészverem
Mészverem
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 37′ 15″, k. h. 16° 23′ 45″Koordináták: é. sz. 47° 37′ 15″, k. h. 16° 23′ 45″

FekvéseSzerkesztés

Felsőpulyától 15 km-re északnyugatra, Kaboldtól 3 km-re északra a Soproni-hegység délnyugati lábánál fekszik.

TörténeteSzerkesztés

A település első közvetett említése 1220-ban II. András király adománylevelében történt, melyben "alia villa comitis Petri" (Péter gróf másik faluját) Botus fia Pósa grófnak adja. A település első névszerinti említése csak majdnem egy évszázaddal később 1301-ben történt "Poss. Colgruob" alakban.[1]

Mészvermet a környék településeihez hasonlóan 1529-ben, 1532-ben és 1683-ban is elpusztította a török. A 17. századtól az Esterházy család birtoka volt.

Vályi András szerint "KALCHGRÚBEN. Német falu Sopron Várm. földes Ura H. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Sopronhoz 2 4/8 mértföldnyire, egy völgyben, Kaboldnak filiája, határja sovány, szőllö hegye nints, réttye kevés, erdeje meszsze van, vagyonnyai meglehetősek."[2]

Fényes Elek szerint "Kalchgruben, német falu Sopron vmegyében, Sopronhoz nyugotra 3 mfd., dombon, 51 kathol., 140 evang. lak. Urbéri szántóföld van 338 h., rét 57 hold. Patakja van. Földje rosz. Birja h. Eszterházy Pál."[3]

1910-ben , 303 lakosából 302 német volt. A trianoni békeszerződésig Sopron vármegye Felsőpulyai járásához tartozott. 1971-ben a szomszédos Veperdhez csatolták. Temetőkápolnáját 1977-ben, tűzoltó szerházát 1996-ban építették. A 2001-es népszámlálás szerint 357 lakosa volt.

NevezetességeiSzerkesztés

  • Temetőkápolnája 1977-ben épített modern épület különálló harangtoronnyal.
  • A világháborús hősi emlékművet 1956-ban emelték.
  • Horgásztava a horgászsport kedvelőinek paradicsoma.

Külső hivatkozásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.