Méznevelő
Méznevelő (szlovákul: Medovarce) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Korponai járásban.
| Méznevelő (Medovarce) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Korponai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1156 |
| Polgármester | Oľga Švarcová |
| Irányítószám | 962 65 |
| Körzethívószám | 045 |
| Forgalmi rendszám | KA |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 227 fő (2017. dec. 31.)[1] +/- |
| Népsűrűség | 19 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 180 m |
| Terület | 13,24 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Méznevelő
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 48° 14′ 00″, k. h. 19° 00′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 14′ 00″, k. h. 19° 00′ 00″ | |
| Méznevelő weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Méznevelő témájú médiaállományokat. | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
FekvéseSzerkesztés
Korponától 17 km-re délnyugatra, a Korpona patak partján fekszik.
TörténeteSzerkesztés
Területe már a bronzkorban is lakott volt, határában bronzkori urnatemetőre bukkantak a régészek. A leletek a lausitzi kultúra időszakából és a La Téne-korból származnak.
1156-ban "Neulen" néven említik először.[2] Lakói neve alapján királyi méhészek lehettek. 1302-ben "Myzmieleu", 1331-ben "Myzmeneleu" néven szerepel okiratban. Lontó Szügyi András, majd Dersfi Miklós birtokolta. A 16. századtól Csábrág várának uradalmához tartozott. 1562 és 1594 között a török hódoltság része. 1715-ben malma és 22 háza, 1720-ban 39 háza volt. 1828-ban 68 házában 410 lakos élt. Lakói főként mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel foglalkoztak.
Vályi András szerint "MÉZNEVELŐ. Madovarce. Magyar falu Hont Várm. földes Ura G. Kohári lakosai többfélék, fekszik Alsó Rohonczának szomszédságában, és annak filiája, legelője elég van, szőlő hegye tágas, és jó borokat terem, fája tűzre van."[3]
Fényes Elek szerint "Méznevelő (Medovaria), tót f., Hont vgyében, Szebelébhez 1/2 mfd., 12 kath., 380 evang. lak. Evang. templom. Föld és szőlő mivelés. F. u. h. Coburg. Ut. p. Ipoly-Ságh."[4]
A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Ipolysági járásához tartozott.
NépességeSzerkesztés
1910-ben 312, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 256 lakosából 235 szlovák volt.
2011-ben 254 lakosából 246 szlovák.
NevezetességeiSzerkesztés
Külső hivatkozásokSzerkesztés
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2019
- ↑ A dokumentum és fordítás a Palásti Honismereti Társaság honlapján
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
ForrásokSzerkesztés
- Kniezsa István: Az esztergomi káptalan 1156-i dézsmajegyzékének helységei. Budapest, Egyetemi ny., 1939 [1]
