Méznevelő (szlovákul: Medovarce) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Korponai járásban.

Méznevelő (Medovarce)
Méznevelő látképe.JPG
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásKorponai
Rang község
Első írásos említés 1156
Polgármester Oľga Švarcová
Irányítószám 962 65
Körzethívószám 045
Forgalmi rendszám KA
Népesség
Teljes népesség227 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség19 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság180 m
Terület13,24 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Méznevelő (Szlovákia)
Méznevelő
Méznevelő
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 14′ 00″, k. h. 19° 00′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 14′ 00″, k. h. 19° 00′ 00″
Méznevelő weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Méznevelő témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

FekvéseSzerkesztés

Korponától 17 km-re délnyugatra, a Korpona patak partján fekszik.

TörténeteSzerkesztés

Területe már a bronzkorban is lakott volt, határában bronzkori urnatemetőre bukkantak a régészek. A leletek a lausitzi kultúra időszakából és a La Téne-korból származnak.

1156-ban "Neulen" néven említik először.[2] Lakói neve alapján királyi méhészek lehettek. 1302-ben "Myzmieleu", 1331-ben "Myzmeneleu" néven szerepel okiratban. Lontó Szügyi András, majd Dersfi Miklós birtokolta. A 16. századtól Csábrág várának uradalmához tartozott. 1562 és 1594 között a török hódoltság része. 1715-ben malma és 22 háza, 1720-ban 39 háza volt. 1828-ban 68 házában 410 lakos élt. Lakói főként mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel foglalkoztak.

Vályi András szerint "MÉZNEVELŐ. Madovarce. Magyar falu Hont Várm. földes Ura G. Kohári lakosai többfélék, fekszik Alsó Rohonczának szomszédságában, és annak filiája, legelője elég van, szőlő hegye tágas, és jó borokat terem, fája tűzre van."[3]

Fényes Elek szerint "Méznevelő (Medovaria), tót f., Hont vgyében, Szebelébhez 1/2 mfd., 12 kath., 380 evang. lak. Evang. templom. Föld és szőlő mivelés. F. u. h. Coburg. Ut. p. Ipoly-Ságh."[4]

A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Ipolysági járásához tartozott.

NépességeSzerkesztés

1910-ben 312, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 256 lakosából 235 szlovák volt.

2011-ben 254 lakosából 246 szlovák.

NevezetességeiSzerkesztés

  • Evangélikus temploma 1836-ban épült a korábbi templom alapjain. 1500 körül készített keresztelőmedencéje van.
  • A faluban a népi építészet számos szép alkotása maradt fenn.
  • A község népművészetéről, különösen hímzéseiről híres.

Külső hivatkozásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  • Kniezsa István: Az esztergomi káptalan 1156-i dézsmajegyzékének helységei. Budapest, Egyetemi ny., 1939 [1]