Főmenü megnyitása

A Macskajáték Örkény István egyik legismertebb és legtöbbet játszott színműve, melyet 1969-ben írt. A tragikomédiát az 1963-ban keletkezett kisregényéből dolgozta át.[1] Könyvként először a Magvető Könyvkiadó Rivalda sorozatában, 1972-ben jelent meg.[forrás?] Utóbb Szabó István német színészekkel televíziófilmet is készített belőle.[2]

Macskajáték
Adatok
Szerző Örkény István
Műfaj tragikomédia
Eredeti nyelv magyar

Szereplők
  • Orbánné
  • Giza
  • Paula
  • Egérke
  • Ilus
  • Cs. Bruckner Adelaida
  • Csermlényi Viktor
  • Józsi
  • Pincér
Cselekmény helyszíne Budapest
Cselekmény ideje 1960-as évek

Premier dátuma 1971. január 15.
Premier helye Szolnok, szolnoki Szigligeti Színház

KeletkezéseSzerkesztés

Miután a szerző előző színműve, a Tóték nagy sikert aratott a fővárosban, bemutatták a szolnoki Szigligeti Színházban, az 1968/69-es évadban. A darabot Székely Gábor rendezte. Az előadás annyira megnyerte az író tetszését, hogy ígéretet tett, miszerint írni fog egy új színdarabot a színháznak. Csakúgy, mint a Tóték esetében, Örkény ismét egy előző kisregényéhez – ez esetben a Macskajátékhoz – nyúlt vissza, és dolgozta át azt színművé.[3] Az átdolgozásban Radnóti Zsuzsa dramaturg segítette tanácsaival az írót.[2]

A dráma keletkezés történetéhez hozzátartozik, hogy a kisregény átdolgozását -először, 1970-ben- Gyurkó László, a 25. Színház igazgatója kezdeményezte.[4] Az ötlet nem nyerte el Örkény tetszését. Gyurkó vitatta ezt és elkészítette az átdolgozás első változatát. Ezt az író "oratorikus jellegűnek" minősítette. A fiatal színészekből álló társulat nem tudta eljátszani a darabot, így végül nem tűzték műsorra.[2][5]

Az előadás az évad egyik legjobban várt bemutatója volt, és – csakúgy, mint a Tóték – hatalmas sikert aratott.[6] Az ősbemutató a szolnoki Szigligeti Színházban volt 1971. január 15-én. A darabot Székely Gábor rendezte.[3] Nemzetközi szinten is sikert aratott; Örkény István a brüsszeli előadást tartotta felejthetetlenül szépnek.[5]

Szereposztás:[3]

A nagy sikerű vidéki előadás után a fővárosban is bemutatták a művet, a Pesti Színházban 1971. március 6-án. A darabot szintén Székely rendezte. A főszerepet Sulyok Mária (Orbánné) játszotta, akinek ez az alakítása lett az egyik legemlékezetesebb pályája során. Felléptek továbbá Bulla Elma (Giza), Simor Erzsi (Paula) és Halász Judit (Egérke). Az előadás Budapesten is nagy sikert aratott, később, 1977-ben a televízió ugyanezzel a szereposztással felvételt is készített.[7]

A Színházi adattárban regisztrált bemutatók száma: 67, ugyanitt huszonhat fotó, három felvétel és hatvanhét cikk is található..[8]

TörténeteSzerkesztés

A szerző a darab előszavában így foglalta össze a cselekményt: „„A Macskajáték meséjét énelőttem már több ezren elmesélték. A darab arról szól, hogy két ember szereti egymást, de akadályok lépnek föl, s a csábító harmadik (akit ez esetben Paulának hívnak) minden női varázsát latba vetve magához láncolja a férfit, s a boldog pár oltár elé lép... Ez a szerelmi háromszög csak abban különbözik elődeitől, hogy szereplői nem tizen-, nem is húszon-, hanem hatvan-egynéhány évesek.”[2]

SzereplőiSzerkesztés

  • Özv. Orbán Béláné (szül. Szkalla Erzsébet): Idős, özvegy asszony, aki szerelmi kapcsolatot ápol Csermlényi Viktorral, bár ezt mások előtt tagadja.
  • Giza: Erzsi Németországban, a családjával élő, tolószékes húga.
  • Paula: Erzsi régi barátnője, akivel együtt vészelték át Budapest ostromát, majd évekkel később újra találkoztak.
  • Egérke: Erzsi szerencsétlen sorsú szomszédasszonya, akit sanyarú sorsából ő mentett meg, és szerzett neki munkát.
  • Ilus: Erzsi lánya, aki tolmácsként dolgozik.
  • Csermlényi Viktor: Egykor nagy népszerűségnek örvendő, sikeres operaénekes, Erzsi szerelme.
  • Csermlényi Bruckner Adelaida: Viktor anyja, aki szintén operaénekes volt.
  • Józsi: Erzsi gyógyszerészként dolgozó veje.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Örkény István: Macskajáték. hangos-konyv.blog.hu (2012. nov. 13.) (Hozzáférés: 2018. ápr. 2.)
  2. a b c d Szabó B. István: Örkény. Budapest: Balassi. 1997. = Kortársaink, ISBN 963 506 173 0  
  3. a b c Örkény István: Macskajáték, Színjáték . Eredeti bemutató. Műsorfüzet. orkenyistvan.hu (1970) (Hozzáférés: 2018. ápr. 2.)
  4. A második életmű. Székely Gábor és a színházcsinálók iskolája. 226. oldal. Balassa Kiadó - Arktisz Kiadó. ISBN 978-963-506-974-3
  5. a b Örkény István. In A mai magyar dráma egy évad tükrében: Beszélgetések és interjúk az 1972-73-as évad új magyar bemutatóiról és a mai magyar drámáról. Szerk. Gervai András. Budapest: Magyar Színházi Intézet. 1978. = Színházelméleti Füzetek, 9. ISBN 963 7601 36 8  
  6. Földes Anna: Drága Gizám! - avagy a Macskajáték metamorfózisa. Beszélgetés Berényi Gáborral. criticailapok.hu (Hozzáférés: 2018. ápr. 2.)
  7. Macskajáték a színpadon. kulturzsiraf.blogspot.hu (2012. dec. 31.) (Hozzáférés: 2018. ápr. 2.)
  8. 2016. május 28-i lekérdezés.

ForrásokSzerkesztés