Bodnár Erika

magyar színésznő

Bodnár Erika (Budapest, 1948. március 17. –) Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes és kiváló művész.

Bodnár Erika
Bodnár Erika.JPG
Életrajzi adatok
Született 1948. március 17. (72 éves)
Budapest
Házastársa Bálint András
Lencz György
Pályafutása
Iskolái Színház- és Filmművészeti Főiskola
Aktív évek 1966
Híres szerepei Egérke
Örkény István: Macskajáték
Olga
Anton Pavlovics Csehov: Három nővér
Arsioné
Molière: A mizantróp
Virgilia
William Shakespeare: Coriolanus
Bernarda
Federico García Lorca: Bernarda Alba háza

Spiró György: Csirkefej
Borika
Lányarcok tükörben játékfilm (1973)
Tűű Zsófia, restaurátor
Szent Kristóf kápolnája tévéfilm (1983)
Teréz
Mielőtt befejezi röptét a denevér filmdráma (1989)
Díjai
Jászai Mari-díj1982
Kiváló művész2010
Érdemes művész1987
További díjakA Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2002)

Bodnár Erika IMDb-adatlapja
PORT.hu-adatlap
A Wikimédia Commons tartalmaz Bodnár Erika témájú médiaállományokat.

ÉletpályájaSzerkesztés

A Színművészeti Főiskolát 1970-ben végezte el. Első szerződése a szolnoki Szigligeti Színházhoz kötötte. A Berényi Gábor által irányított társulatban, komoly művészi, sok esetben úttörő művészi munka részese lehetett. Színház történeti jelentőségű volt Örkény István drámájának, a Macskajátéknak az ősbemutatója, melyben Egérke szerepét alakította[1] A darab budapesti bemutatóján – a Pesti Színházban – is ő játszotta ezt a szerepet.[2] Partnere lehetett a soha nem titkolt két vetélytársnak: Bulla Elmának és Sulyok Máriának, valamint Greguss Zoltánnak. 1972-ben a József Attila Színház szerződtette, 1974-ben az Nemzeti Színház társulatának tagja lett. 1982-től az önálló társulattá szerveződő Budapesti Katona József Színház alapító tagja. Klasszikus és modern darabokban is kiemelkedő alakítások fűződnek nevéhez. Filmen, televízióban és a rádióban is jelentős alakításokkal hívta fel magára a figyelmet.

MagánéleteSzerkesztés

Első férje Lencz György, második férje Bálint András színművész volt.[3] Mindkettőtől elvált.[4] Fia Dr. Lencz Balázs a Nemzeti Múzeum tárgyrestaurátora.[5] Két unokája van: Norbert és Réka.[6]

Színházi alakításaiSzerkesztés

Budapesti Katona József Színház elött
A "Katonában"

FilmjeiSzerkesztés

JátékfilmekSzerkesztés

  • Itt járt Mátyás király (1966)
  • Sárika drágám (1971)
  • Harminckét nevem volt (1972)
  • Utazás Jakabbal (1972)
  • Egy srác fehér lovon (1973)
  • Lányarcok tükörben (1973)
  • Szikrázó lányok (1974)
  • Várakozók (1975)
  • Az idők kezdetén (1975)
  • Tükörképek (1976)
  • Kísértés (1977)
  • BUÉK! (1979)
  • Apám kicsi alakja (1980)
  • A hosszú előszoba (1980)
  • Boldog születésnapot, Marilyn (1980)
  • Talpra Győző! (1982)

  • Hatásvadászok (1983)
  • Csapda (1983)
  • Az óriás (1984)
  • Őszi almanach (1984)
  • Csók, anyu! (1986)
  • Napló szerelmeimnek (1987)
  • Tiszta Amerika (1987)
  • Ismeretlen ismerős (1988)
  • Mielőtt befejezi röptét a denevér (1989)
  • Erózió (1992)
  • Anna filmje (1992)
  • Halál sekély vízben (1994 Mária-szinkronhang)
  • Az alkimista és a szűz (1998)
  • Portugál (2000)
  • Film (2000)
  • Tabló – Minden, ami egy nyomozás mögött van! (2008)

TévéfilmekSzerkesztés

  • Két nap júliusban (1968)
  • Pillangó (1971)
  • Rózsa Sándor 1-12. (1971)
  • Szerelmespár (1972)
  • Aranyliba (1972)
  • Kísérleti dramaturgia (1972)
  • Méz a kés hegyén (1974)
  • Mednyánszky (1978)
  • Ítélet nélkül (1979)
  • Hosszú előszoba (1980)
  • Hínár (1981)
  • Apród voltam Mátyás udvarában (Beatrix királyné) (1981)
  • Békestratégia (1983)
  • Szent Kristóf kápolnája (1983)

  • Szellemidézés (1984)
  • Fabuland (1984)
  • Linda (1986)
  • Pályaváltás (1989)
  • Közös ágyban (1989)
  • Sötétség lánya (1990)
  • Segélykiáltás (1990)
  • Vadmacska-karmok (1990)
  • A főügyész felesége (1990)
  • Rizikó (1993)
  • Rendőrsztori (2000)
  • Családi album (2000)
  • Hőskeresők (2013)

HangjátékSzerkesztés

  • Marja Kurkela: Korcsolya (1984)
  • Shakespeare: A windsori víg nők (Fordné)

ElismeréseiSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. A darabot Örkény a színház fiatal rendezőjének, Székely Gábornak az inspirációjára, dolgozta át a regényből színpadra. Az eredeti verzió azonban film forgatókönyv volt, amely Makk Károly felkérésére készült. Az "Oscar" jelölést is kapott filmváltozat csak később készült el.
  2. Az eredeti szereposztásban Halász Judit kapta a szerepet. Veszélyeztetett terhessége miatt, ugrott be az utolsó pillanatban Bodnár Erika. Mellette Kaszab Anna kapta meg az ősbemutatón játszott szerepét
  3. Criticai Lapok. www.criticailapok.hu. (Hozzáférés: 2020. április 29.)
  4. Csak neked mondom: Bodnár Erika és Lázár Kati. (Hozzáférés: 2020. április 29.)
  5. Ft, A. múzeum elérhetőségei Artboard 1 Copy Created with Sketch Magyar Nemzeti Múzeum 1088 Budapest Múzeum krt 14-16 +36 1 327 77 00 +36 1 327 7749 500 Ft- 1600: Dr. Lencz Balázs (magyar nyelven). Magyar Nemzeti Múzeum. (Hozzáférés: 2020. április 29.)
  6. Bodnár Erika köves világa. ridikulmagazin.hu. (Hozzáférés: 2020. április 29.)
  7. A színháztörténeti előadás színlapja: A bemutató dátuma: 1971. január 15.A szolnoki Szigligeti Színház közlése alapján
    Szereplők:
    Erzsi: Hegedűs Ágnes, Giza: Koós Olga
    Ilus: Bókai Mária, Józsi : Lukács József
    Paula: Gyimesi Pálma, Egérke: Bodnár Erika
    Csermlényi Viktor: Bángyörgyi Károly, Bruckner Adelaida: Kaszab Anna
    Pincér: ifj. Tatár Endre
    Díszlet : Fehér Miklós, Jelmez: Jánoskuti Márta Rendező: Székely Gábor
  8. Újra pályázik Máté Gábor a Katona vezetésére – 9 bemutatót terveznek (magyar nyelven). Színház.online, 2020. június 23. (Hozzáférés: 2020. június 23.)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés