Magyar bucó
A magyar bucó (Zingel zingel), a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának a sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, ezen belül a sügérfélék (Percidae) családjába és a bucó nemébe tartozó védett faj.[1] A Duna és a Dnyeszter vízrendszerében található meg ez a nagy természeti értéket képviselő, de gazdasági szempontból jelentéktelen, sajnos egyre szűkülő elterjedési területet magáénak tudható halfaj, melyet a Magyar Haltani Társaság internetes szavazásán a 2014-es év halának választottak meg.[2]
 | ||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Rajz a magyar bucóról
| ||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||||||||||
| Magyarországon fokozottan védett Természetvédelmi érték: 100 000 Ft | ||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||
| Zingel zingel (Linnaeus, 1766) | ||||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Magyar bucó témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar bucó témájú kategóriát. |
Elnevezései szerkesztés
Több köznyelvi elnevezése is ismert ezért furkó, bunkó, barátfapéló, buczó, barátbunkó, baráthal, czingli, gócz, kócz, kóczhal, kolcz, kólcz, kosz, magyar-kócz, orsóhal, orsósügér neveken is említhetik.[3][4][5]
Előfordulás szerkesztés
A magyar bucó Magyarországon fokozottan védett hal, természetvédelmi értéke 100 000 Ft.[6] A faj elterjedése szűk területre a Duna és a Dnyeszter vízgyűjtő területére korlátozódik. Magyarország vizeiben nemcsak őshonos, hanem a faj kialakulása és elterjedése is a Duna-medencében ment végbe. Magyarországi élőhelyeként ismert a Mosoni-Duna, a Rába, a Lapincs, a Pinka, a Strém, a Marcal, az Ipoly, a Dráva, a Mura, a Tisza, a Szamos, a Keleti-főcsatorna, a Hármas-Körös, Kettős-Körös, Sebes-Körös, Fekete-Körös, Fehér-Körös és a Maros folyó.[7]
Hasonló fajok szerkesztés
Közeli rokonához a német bucóhoz, hasonlít a legjobban, olyannyira, hogy ránézésre összetéveszthető vele. Megkülönböztetést segíti, hogy annak a teste és faroknyele valamivel vékonyabb, mintázata markánsabb. Tőle eltérően oldalát rendszerint igen határozott szélű ferde sávok mintázzák, faroknyele még jobban elvékonyodik, és első hátúszójában csak 8-9 tüske található, valamint tőle nagyobbra is nő. A magyar bucó első hátúszója hosszabb és benne több 16 feletti tüske van. Alakját tekintve hasonlít még a küllőkre és a márnákra, de a bucófajokat első pillantásra megkülönbözteti kettős hátúszójuk.[7]
Azonosítása határozóképlettel szerkesztés
A halak közeli rokon fajainak azonosításához nagy segítséget jelenthet az adott hal morfológiai tulajdonságainak pontos vizsgálata. Az alábbi táblázat a német bucó és a magyar bucó határozóképletét tartalmazza.[8]
| Tudományos név | Magyar név | pikkelyképlet | garatfogképlet | úszósugár hátúszó | úszósugár farokalatti |
|---|---|---|---|---|---|
| Zingel zingel | magyar bucó, | 83 8-9/12-15 95 | - | D1:XIII-XV, D2:I-II/16-20 | II/11-13 |
| Zingel streber | német bucó, | 70 6-7/10-12 82 | - | D1:VII-IX, D2:I/12-13 | I/10-12 |
Megjelenése szerkesztés
Általában 20–30 cm és nagyon ritkán 50 centiméter hosszúságot is elérő fenéklakó hal. Orsószerűen megnyúlt a teste, melynek keresztmetszete csaknem henger alakú és a farok felé folyamatosan vékonyodik. Keskeny faroknyele rövidebb, mint a második hátúszó tövi részén mért távolság. Felülről lapított hosszúkás a feje, mely háromszög alakot formáz. Szeme nagy, egymástól függetlenül tudja mozgatni és orrához viszonyítva átmérője fele olyan nagyságú. Szája testéhez viszonyítva nem nagy és a nyílása alsó állású. Közepes méretű, kopoltyúfedő hátsó peremén erős tüske található, az elő kopoltyúfedő hátsó része fogazott. Pikkelyei apróak, érdesek és erősen tapadnak, 83-95 darab van az oldalvonalán egy sorban. Két hátúszója távol helyezkedik el egymástól, az elsőben 13-15 tüskés, a másodikban 16-20 lágy elágazó sugár van. Nincs úszóhólyagja. Háta és oldalai sárgásbarnák, benne 6-7 elmosódott sötét sávval vagy folttal tarkított rész színesíti. A hasának színe ezektől eltérően fehéres.[7][9]
Életmódja szerkesztés
A folyóvizekben az erősebb és gyengébb áramlásban fordul elő, mivel az áramlásmentes területekről elhúzódik. Magas oxigénigényű reofil halfaj, példányai a folyók medrében, a parttól viszonylag távol keresik táplálékukat. A vízszennyezésekre kevésbé érzékeny mégis jelentősen lecsökkent az állománya. A folyókon megépülő vízlépcsők lassú áramlási viszonyokat hoznak létre és emiatt veszélyeztetik az állományát. A duzzasztók felső szakaszán nem találja meg életfeltételeit és szaporodásához szükséges iszapmentes aljzatot is elveszíti.[10]
Életmódjához igényli a nagy vízteret, ezért a kisebb folyóvizekben nem tud megélni. Tavakba kerülése esetén elvándorol vagy elpusztul. Mozgása szakaszos, hirtelen kifutásokból és pihenő szakaszokból áll. Táplálékát a görgetett hordalékból szedegeti össze és étrendjét az apróbb fenéklakó szervezetek, puhatestűek, férgek, lárvák esetleg szerves törmelék, halikra és halivadék jelenti.[7]
Szaporodása szerkesztés
Szaporodása március végétől májusig tart. Előre elkészített fészekgödörbe a folyók erősebben áramló homokos és sóderes szakaszain ívik. Ikrái 1,5 mm nagyságúak és egy nőstény körülbelül 5000 darabot rak le belőle. A megtermékenyített ikra a fészekre rárakott vékony kavicsréteg alatt fejlődik egészen kikelésig.[7]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Zingel zingel (Linnaeus, 1766). ITIS report. (Hozzáférés: 2010. június 20.)
- ↑ Az év hala 2014-ben. Magyar Haltani Társaság. [2013. december 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 1.)
- ↑ Kaló István: Védett fajok magyar bucó. (Hozzáférés: 2009. november 14.)[halott link]
- ↑ Terra Alapítvány honlapja. terra.hu. (Hozzáférés: 2009. november 14.)
- ↑ Harka Ákos: Tiszafüred környéki halnevek. Magyar Nyelvőr. (Hozzáférés: 2010. július 24.)
- ↑ MOHOSZ honlap védett halfajok. [2014. december 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. november 14.)
- ↑ a b c d e Magyar bucó – Zingel zingel (Linnaeus, 1758). Kempelen Farkas Digitális Tankönyvtár. (Hozzáférés: 2010. június 20.)
- ↑ Speciális határozóbélyegek. Munkácsy Horgász Egyesület. (Hozzáférés: 2010. július 24.)
- ↑ Magyar bucó. (Hozzáférés: 2009. november 14.)
- ↑ Halaink Magyar bucó (Zingel zingel). halaink.blogspot.com, 2009. január 28. (Hozzáférés: 2009. november 14.)
További információk szerkesztés
- Eltitkolt horgász rekordok (magyar nyelven). horgaszat.hu. [2011. június 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. április 7.)
- Videó a magyar bucóról. videa. (Hozzáférés: 2011. április 7.)
- Kottelat, M. and J. Freyhof, 2007. Handbook of European freshwater fishes. Publications Kottelat, Cornol, Switzerland. 646 p.
A faj tudományos leírásával foglalkozó internetes ismeretforrások szerkesztés
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. június 20.)
- Zingel Zingel zingel (Linnaeus, 1766) (angol nyelven). BioLib.cz. (Hozzáférés: 2010. június 20.)
- A faj adatlapja a FishBase oldalán. FishBase. (Hozzáférés: 2010. július 24.)
- Zingel zingel (Linnaeus 1766) (angol nyelven). Fauna Europaea. [2015. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 20.)
