Magyarkéc
Magyarkéc (románul: Cheț), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
Magyarkéc (Cheț) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Partium |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Bihar |
Rang | falu |
Községközpont | Margitta |
Irányítószám | 415301 |
SIRUTA-kód | 26895 |
Népesség | |
Népesség | 1084 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 508[1] |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 25′ 10″, k. h. 22° 20′ 20″47.419427°N 22.338767°EKoordináták: é. sz. 47° 25′ 10″, k. h. 22° 20′ 20″47.419427°N 22.338767°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekvése
szerkesztésMargittától északra, Szalacs, Szilágypér és Genyéte közt fekvő település.
Története
szerkesztésMagyarkéc nevét 1397-ben már említette egy oklevél Kech néven, mint a Csáky család birtokát.
1406-ban Gecz, 1421-ben Keech, 1475-ben Eghazaskeecz, 1913-ban Magyarkécz néven írták. 1642-ben I. Rákóczi György birtokaként említették. 1851-ben a Károlyi család, majd gróf Károlyi Gyula örököseinek birtoka lett. A Károlyiaknak a 19. század elején híres pálinkafőzőjük volt itt, valamint ekkor még a Rákóczy-korból, egy kb. 500 négyszögöl kiterjedésű pincze is megtalálható volt itt. A község lakosainak egy része orosz települtekből állott, akik az idők folyamán teljesen megmagyarosodtak. A település régi helynevei: Malomhely, Vajdakert és Csókáj nevű dülők elnevezései a 20. század elején még közismertek voltak. A községhez tartoztak még Fancsal, Gyugyori és Cserépszin puszták is. 1910-ben 1057 lakosából 643 magyar, 411 román volt. Ebből 73 római katolikus, 486 görögkatolikus, 471 református volt. 2002-ben 1145 lakosból 593-at (52%) regisztráltak magyarként. A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Margittai járásához tartozott.
Nevezetességek
szerkesztésForrások
szerkesztés- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
Hivatkozások
szerkesztés- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Bihar megye. adatbank.ro