Főmenü megnyitása

Magyarországi Szabadegyházak Tanácsa

A Magyarországi Szabadegyházak Tanácsa (SZET) a magyarországi evangéliumi kisegyházak felekezetközi, testvéri közössége, érdekvédelmi szervezete, amely 1950 és 1989 között működött. A kisebb vallási közösségek 1944-ben hozták létre a SZET elődjét a Szabadegyházak Szövetségét. A szövetségnek ekkor a baptista, a metodista, az adventista, az ókatolikus, a Magyarországi Keresztyén Testvérgyülekezetek, az Üdvhadsereg és a Krisztushívő Zsidók Szövetségének gyülekezetei voltak a tagjai.

A Szabadegyházak Szövetsége 1950-ben alakult át a Magyarországi Szabadegyházak Tanácsává. Ekkor tagjai

A SZET koordinatív, konzultatív testületként működött, nem felekezeti, hanem egyesületi jellegű tömörülés volt, amely a mindennapi feladatok elvégzése és a közös célok (tanulmányi munka, szabadegyházi rendezvények, lelkészképzés) megvalósítása érdekében tevékenykedett. 1989. december 12-én megszűnt.

A SZET tagegyházai 1966-ban szervezték meg a Magyarországi Szabadegyházak Tanácsának Lelkészképző Intézetét, amely 1990-ig működött.

ElnökeiSzerkesztés

  • Kiss Ferenc (1950-1958) orvosprofesszor, anatómus
  • Szabó László (1958-1961)
  • Palotay Sándor (1961-től ügyvezető igazgató, 1969-1979 elnök)
  • Nagy József (1979-1980)
  • Szakács József (1980-1988)
  • Viczián János (1988-1989)

IrodalomSzerkesztés

  • A Magyarországi Szabadegyházak Tanácsához tartozó tagegyházak hitvallásai és szervezeti szabályzatai. Szerk.: Szakács József. Budapest, 1981.