Élő Isten Gyülekezete
Az Élő Isten Gyülekezete egy protestáns, szombatot ünneplő magyar karizmatikus szabadegyház, amely a 20. század első felében a hetednapi adventista közösségből alakult. A köznyelvben szombatos pünkösdisták-nak is nevezik őket.[1]
| Élő Isten Gyülekezete | |
| Felekezet | protestáns |
| Eredet | adventizmus |
| Alapítva | 1932-33 |
| Az Élő Isten Gyülekezete weboldala | |
Története szerkesztés
Az 1920-as évek végén az adventista Lődi Lajos – aki missziós könyvek terjesztésével és árulásával foglalkozott – szakítva az egyházzal, a pünkösdi tanítások egyes tételeit ötvözve az adventista tanokkal kis csoportokat hozott létre. Az Élő Isten gyülekezete végül Cegléden alakult meg két Bibliát tanulmányozó csoport egyesüléséből; ebből az egyik a már említett Lődi csoportja volt, a másik a békéscsabai Francisztci Dániel csoportja.[2] A felekezet harmadik alapítója az egykori reform-adventista Prepok Mihály, aki a Brit és Külföldi Bibliatársulat árusaként tevékenykedett.[2] A tagság többsége pedig a pünkösdi mozgalomból érkezett. A közösség első vezetője Lődi Lajos lett.[2]
Az 1930-as években Baumann Béla, Baumann Sándor és Szendrei Kálmán lettek a gyülekezet meghatározó alakjai.[2] Baumann Béla szervezte meg az első budapesti gyülekezetet az Orczy úton. Az 1930-as években Lődi javaslatára őt is választották meg országos vezetőnek.[2]
Az új közösségek főleg az észak-dunántúli régióban (Komárom, Veszprém, Fejér megyék) terjedtek, majd később Pest és Heves megyékben is.[3] A II. világháború előtt Budapesten, Cegléden, Törtelen, Dunakisvarsányban, Jakabszálláson, Apcon, Gyöngyöstarjánban, Békéscsabán, Úriban, Tápiószelén és Pécelen rendelkezett gyülekezetekkel és csoportokkal a felekezet.[2] Az 1939-es kisegyházi betiltó rendelet után házaknál és a szabadban gyűltek össze.[2]
Budapesten 1955-ben négy helyen volt a közösségnek imaháza.[4] Központi imaház az Almássy téren volt.
A belső békét megbontva az MSZSZ állásfoglalása után Baumann Bélát megfosztotték a vezetői tisztségétől. Utódjául Lődi Lajost választották. Baumann igazolványát is visszavonták.[2] Magatartásának miatt követőinek nagy része más vallási csoportokhoz csatlakozott. Baumann megmaradt híveivel 1957-ben Ige Egyháza néven önálló felekezetet akart alapítani. Tagfelvételi kérelmét a SZET Egyeztető Bizottsága elutasította. Így összejöveteleik illegálisnak számítottak.[2]
Lődi Lajos ellen támadás indult 1960-ban. Az Élő Isten Gyülekezetét belső feszültségek jellemezték az 1960-as évek végéig.[2] Lődit valószínűleg 1965-ben leváltották tisztségéről; 1967-ben pedig Köpe Sándor és hívei váltak ki a felekezetből.[2] A Gyülekezet szervezeti élete Csizmadia Dániel alatt szilárdult meg, aki az 1970-es évek elejétől vezette a közösséget.[2]
A rendszerváltás előtt országosan 500-600 fő híve volt.[1][3] 1995-től az egyház az Evangéliumi Szabadegyházak Szövetségének egyik alapító tagja lett.[4]
2020 táján országosan négy gyülekezete ismert: Budapesten, a XXI. kerületben egy nagyobb és vidéken (Bicske, Apc, Úri) három kisebb létszámú.[5]
Hitelvek, gyakorlat szerkesztés
Az egyház hitelvei. a hívők élete :[3][6]
- a Biblia, mint Isten kinyilatkoztatása. A Szentíráson kívül a tanításban semmiféle hagyomány, látomás, jövendölés nem kaphat helyet.[3]
- a Tízparancsolat érvényessége
- a szombat szentsége
- a Szentlélek vezetése általi élet
- Krisztusban való hit
- Krisztus második eljövetelének várása
- Isten kegyelme
- keresztség
- megtérés
- mértékletesség, a dohányzás tiltása stb.
- az állami törvények tiszteletben tartása
Jegyzetek szerkesztés