Mai Manó

Mai Manó (May Emánuel, Pest, 1855. május 24. – Budapest, 1917. július 24.) császári és királyi udvari fényképészmester, szakíró.

Mai Manó
1895-ben
Született	1855. május 24. Pest
Elhunyt	1917. július 24. (62 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	fényképészmester, szakíró
Sírhelye	Kozma utcai izraelita temető
A Wikimédia Commons tartalmaz Mai Manó témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

Mai Henrik orvos és tanár és Éliás Klára fiaként született, édesanyja 1867-ben elhunyt. 14 éves korában félbehagyta gimnáziumi tanulmányait, majd Kalmár Péter fényképészmesterhez szegődött inasnak. Emellett esténként az iparrajziskolát látogatta.

1873 és 1878 között közös műtermet üzemeltetett mesterével, Kalmár és Mai néven. Közben Grazban és itthon tanult tovább magyar mestereknél, a Borsos és Koller társulásnál, egyidejűleg letette az érettségi vizsgát is. 1878-ban már önálló fényképészként dolgozott, műterme a Vilmos császár (ma Bajcsy-Zsilinszky) út és Andrássy út sarkán álló kis házban volt berendezve. Bécsben foglalkozott gyermekfényképezéssel is. 1882-ben megvásárolta a Nagymező utca 20-as számú épületet is (Mai Manó Ház), amit teljesen átépített a saját céljainak megfelelően.

1885-től működött udvari fényképészként. Alapítója és főszerkesztője volt A Fény (1906-1918) című lapnak, 1885-ben megalapította a Fényképész Ifjak Önképző és Segély Egyletét, valamint a Magyar Fényképészek Országos Szövetségének is egyik kezdeményezője volt. 1896-ban megválasztották a Fényképészek Asztaltársaságának elnökéül. Az 1900-as párizsi világkiállításon fényképeit aranyéremmel jutalmazták.

1893-ban Hildesheimba hívták meg mint zsűritagot, 1901-ben pedig az I. Országos Művészeti és Tudományos Fotókiállításon vette részt ugyanebben a minőségben. Német nyelvű szakirodalmi munkáit kitüntetéssel honorálták. Halála után Weisz Hugó vette át a műterme üzemeltetését, 1931-ig. 1917-ben halt meg, örök nyugalomra a Kozma utcai izraelita temetőben (10. parcella, 4. sor, 1. sírhely) helyezték. Neje Rothauser Etelka volt, aki 1926-ban hunyt el, férje mellé temették.

Emlékezete

Egykori műterme, a Mai Manó Ház ma is őrzi nevét. Az épültben található galéria és könyvesbolt is a nevét viseli.

Források

• https://web.archive.org/web/20160304130900/http://w3.externet.hu/~ronay/fotografusok_eletrajza.html
• Maimano.hu
• Egykor.hu
• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában

Képek

• 
  1895
• 
  1905
• 
  Mai Manó háza és egykori budapesti műterme

További információk

• Berényi Zsuzsanna Ágnes: Budapest és a szabadkőművesség. Bp., Szerző, 2005
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Akadémiai Kiadó, Budapest, 1993–
• Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Budai-Bernwaliner József ny. Bp., 1938–39
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Babits, Szekszárd, 1996–
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László, Magyar Könyvklub, Budapest