Malajzia kultúrája
Malajzia kultúrája az ország különböző népének változatos kultúrájára épül. A régióban elsőként az őslakos törzsek éltek, amelyek továbbra is fennmaradnak; őket követték a malájok, akik az ókorban átmentek Ázsia szárazföldjére. Később kínai és indiai kulturális befolyások jelezték, amikor megkezdődött a kereskedelem ezen országokkal, és elindult a bevándorlás is ezen országokból. A malajziai kultúrát erősen befolyásoló kultúrák közé tartozik még a perzsa, az arab és a brit is.
A maláj kultúra nagyjából azonos az egész országban, de a szokások és hiedelmek etnikai csoportokként váltakoznak. A malájok gyakorlatilag valamennyien muzulmánok, az indiaiak általában hinduk vagy muzulmánok, a kínaiak többnyire buddhisták és taoisták, illetve szinte minden vallási csoportban megtalálhatók. Az országban élő sok különféle etnikai hovatartozás mindegyikéne megvan a maga egyedi és sajátos kulturális identitása, gyakran némi keresztezéssel.
Képek
|
Etnikumok szerkesztés
A maláj államok etnikumai a 2010-es népszámlálás alapján.[1][2] Rendezhető táblázat:
Állam | Népesség | (Bumiputra) (%) |
Kínai (%) | Indiai (%) |
---|---|---|---|---|
Johor | 3,348,283 | 58.9 | 33.6 | 7.1 |
Kedah | 1,890,098 | 77.9 | 13.6 | 7.3 |
Kelantan | 1,459,994 | 95.7 | 3.4 | 0.3 |
Malacca | 788,706 | 66.9 | 26.4 | 6.2 |
Negeri Sembilan | 997,071 | 61.3 | 23.2 | 15.2 |
Pahang | 1,443,365 | 79.0 | 16.2 | 4.4 |
Penang | 1,520,143 | 43.6 | 45.6 | 10.4 |
Perak | 2,258,428 | 57.0 | 30.4 | 12.2 |
Perlis | 227,025 | 88.4 | 8.0 | 1.2 |
Selangor | 5,411,324 | 57.1 | 28.6 | 13.5 |
Terengganu | 1,015,776 | 97.0 | 2.6 | 0.2 |
Sabah | 3,117,405 | 84.8 | 12.8 | 0.3 |
Sarawak | 2,420,009 | 74.8 | 24.5 | 0.3 |
FT Kuala Lumpur | 1,627,172 | 45.9 | 43.2 | 10.3 |
FT Labuan | 86,908 | 83.7 | 13.4 | 0.9 |
FT Putrajaya | 67,964 | 98.0 | 0.7 | 1.2 |
Oktatási rendszer szerkesztés
Az oktatási rendszer fel van osztva óvodai (előiskola), alapfokú, középfokú, magasabb középfokú és felsőfokú oktatásra. Ezt tovább osztják állami és magánképzésre.
Kulturális intézmények szerkesztés
Kulturális világörökség szerkesztés
Az UNESCO a világ kulturális örökségeként tartja számon a Malacca-szoros történelmi városait: Melaka és George Town városokat.
Tudomány szerkesztés
Az ország a félvezető eszközök, elektromos cikkek, információs és kommunikációs termékek egyik fontos exportőre a világon.[3] Az innovációt Malajziában a nagy külföldi multinacionális vállalatok uralják.
Művészetek szerkesztés
A művészet régi hagyományokkal rendelkezik. A tradicionális művészet főleg olyan területeken összpontosult, mint a faragás, a kovácsolás és a szövés. Az iszlám tabuk az embereket ábrázoló alkotásokat a 20. század közepéig korlátozták. Az előadóművészet népszerű, és gyakran indiai befolyást mutatnak. Az építészetben különböző befolyások figyelhetők meg, a malajziai népek és más országok kultúráiból.
Zene szerkesztés
Képek hangszerekről
|
A kínai és az indiai eredetű malajziaiaknak saját zeneviláguk van, a félszigeti és a kelet-malajziai őslakos törzsek pedig egyedi tradicionális hangszerekkel rendelkeznek.[4]
A malajziai zene nagyrészt ütős hangszerekre épül. Legalább 14 típusú tradicionális dob van.[5] Más hangszerek közé tartozik a rebab (vonós hangszer), a serunai (oboa-szerű hangszer), a seruling (fuvola) és a trombiták. Kelet-Malajziában (Borneó) az olyan idiofon hangszereket, mint a gong, az agung és a kulintang, gyakran használják olyan szertartásokon, mint a temetés és az esküvő.[6]
Az ország két hagyományos zenekara: az indonéziai eredetű gamelán és a nobat. Malajzián belül a legnagyobb előadóművészeti helyszín a Petronas filharmonikus terme. A rezidens zenekar a Malajziai Filharmonikus Zenekar.[7]
Hagyományos helyi zenei eszközök:
- aerofon hangszerek: bungkau, sompoton, seruling (suling), turali (tuah)
- kordofon hangszerek: gagayan (sundatang), qanbūs (gambus), karaniing, krem, tongkungon, sape (sapeh)
- idiofon hangszerek: agung, gong, kulintangan, togunggak
- membranofon hangszerek: gendang (tontog), kompang (rebana), mirwās (marwas)
- kompang: Kézidob, hasonló mint a tamburin. A legnépszerűbb maláj hagyományos zenei eszköz, széles körben használják a különböző társadalmi események, mint például a nemzeti ünnep, felvonulások és esküvők során.
- gambus: Lantféle, hasonló hangot ad mint a csembaló.
- szape(h): Hagyományos lant Sarawak közösségeiben. Zenei aláfestésül szolgál olyan táncokhoz, mint például a Ngajat és Datun Julud.
Tánc szerkesztés
Hagyományos táncok az országban:[8]
- Joget. Malajzia legnépszerűbb hagyományos tánca. A zenei aláfestés és a lépések hasonló mint a csacsacsa.
- Tarian Lilin. Más néven gyertya-tánc. Nők táncolják, akik mozgás közben gyertyákat tartanak a két kezükben.
- Silat. Az egyik legrégebbi maláj harcművészeti és egyben táncolható művészeti forma.
- Malaj Mak Yong. A dél-thaiföldi Pattani térségből származó táncstílus.
- Kuda Kepang. Johor államban a jávai bevándorlók által létrehozott táncstílus.
- Zapin. Johor állam népszerű tánca.
- Kínai oroszlántánc. Általában a kínai újévi fesztiválkor látható. A tánc energikus és szórakoztató.
- A kínai sárkánytánc
- Bharata Natyam, klasszikus indiai tánc
- Bhangra, élénk népzene és tánc az indiai szikh közösségből. Eredetileg szüreti tánc.
- Bambusz-tánc. Népszerű és szórakoztató hagyományos tánc. Két hosszú bambusz rudat tartanak vízszintesen a föld fölött, boka magasságban. Ezeket kell a táncosoknak taps és dobpergés közben átugrálni.
- Melaka Farapeira. Portugál eredetű, pörgős, vidám tánc, általában gitárral és dobokkal kísért, a táncoló párok hagyományos portugál jelmezekbe öltözve.
- Branyo. Portugál eredetű néptánc
- Ngajat, Sabah és Sarawak hagyományos tánca. Ez az eredetileg harci táncot általában Gawai Kenyalang vagy a "Szarvascsőrű (Hornbill)-madár-fesztivál" idején láthatjuk.
- Datun Julud, Sarawak Kenyah törzsi nőinek hagyományos tánca.
- Sumaza, Sabah Kadazan törzsi embereinek tánca. Rendszerint vallási szertartásokon és társadalmi eseményeken táncolják.
- Orang Asli a maláj-félsziget hagyományos törzsi tánca.
Építészet szerkesztés
Építészeti képek
|
A malajziai építészet sok stílus kombinációja, az iszlám és a kínai építészettől kezdve az európai gyarmatosítók stílusáig.[4] Az eredeti maláj építészet megváltozott ezen befolyások miatt. A félszigeten az északi házak hasonlóak a thaiföldiekhez, míg a déliek hasonlóak a jávaiakhoz.
A hagyományos építészet fő stílusai:[9]
- Maláj.
- Kínai. Malajziában a kínai építészetnek két fő típusa van: a hagyományos és a Baba-Nyonya (Peranakan).
- Indiai. A legtöbb malajziai indiai Dél-Indiából származik és a hindu templomaik is ennek a régiónak az építészetét mutatják.
- Borneó (Sabah és Sarawak) bennszülött népeinek építészete.
- A gyarmatosítók építészete (1511-1957)
- Portugál. A portugál építészet egyik szép példája az A'Famosa erőd Melakkában
- Holland
- Brit
A gyarmati, kínai és indiai építészet legszebb példáit Melakka és George Town városokban láthatjuk.
Borneói hosszúházak szerkesztés
A borneói dajakok hagyományos életet élő törzsei az év nagy részében vadászó-gyűjtögető életmódot folytatnak (folytattak), az esős évszakban pedig a lamin nevű közösségi hosszúházakban gyűlnek (-tek) össze. Ezeket cölöpökre építették, hogy távol tartsák a veszélyes állatokat és az áradást. Az épületeik fatetejére vésett szimbólumai spirituális védelmet nyújtanak.[10] Sok iban hosszúház mérete a 200 méter hosszúságot is meghaladja,[11] és minden, az épületben élő család lakrészének külön ajtaja van. Így például ha egy hosszúháznak 200 ajtaja van, akkor 200 család lakik (lakott) benne.
Hagyományok szerkesztés
Név szerkesztés
A malájok nem használnak családi nevet. Az első név a saját nevük, a második az apai név.[12]
Társadalom szerkesztés
A lakosság többsége a Korán tanítása szerint él. Erkölcsi kódexük az udvariasságon, a tiszteleten (különösen a szülők és az idősebbek tiszteletén) valamint a másokkal fenntartandó harmónia igényén alapul. A malájok mindent megtesznek, hogy jól végezzék a munkájukat. Ha nem járnak sikerrel, vagy ha a dolgok nem úgy mennek, ahogy szeretnék, azt jórészt a sorsnak és Allah akaratának tudják be.
A lakosság 2. legnagyobb csoportját kitevő kínaiak magatartását is erőteljesen meghatározzák a vallásuk tanai, melynek alapja a szerénység, az udvariasság, a család iránti kötelesség, a baráti hűség. A magasabb státuszú és idősebb személyeket tisztelet övezi.
Illemtan, szokások szerkesztés
- Ne intsünk magunkhoz maláj személyt (kivéve a taxisofőröket) és ne mutassunk senkire egyetlen ujjal.
- Ne mutassuk a talpunkat senki felé. A lábfej a test legalsó és alsóbbrendű része. Ugyanezért ne mutassunk senki felé a lábunkkal vagy a talpunkkal.
- A fejet szentnek tekintik. Ne érintsük meg senkinek a fejét, még egy kisgyerekét sem.
- Ne használjuk a bal kezünket evéshez, ha megérintünk valakit vagy ha átadunk és átveszünk valamit. A bal kéz tisztátalannak számít.
- Ha vendégül látjuk maláj partnerünk; ne kínáljunk neki szeszes italt vagy sertéshúst.
- A muzulmánoknak tilos kutyákkal érintkezni és a kutyát ábrázoló kép is tisztátalannak minősül.
- Üzleti szituációkban soha ne csókoljunk meg vagy ne öleljünk át másik nembeli személyt.
Étkezési szokások szerkesztés
A hatalmas kínai közösség pálcikával eszik és nem tartózkodik a a disznóhústól sem; a maláj népesség kézzel-kanállal eszik, de mint muszlimok, számukra tilos a sertéshús fogyasztás; a hinduknak a marhahús a tilos és gyakran kézzel nyúlnak a közös tálba és kézzel is esznek. [13]
Gasztronómia szerkesztés
Malajzia konyhája tükrözi lakosságának többnemzetiségű felépítését, és a sokszínűség határozza meg. A környező területek kultúrája nagymértékben befolyásolta a malajziai konyhát, a kínai, az indiai, a thaiföldi, a jávai és a szumátriai konyhák nagy befolyással bírtak.[14] Ennek nagy része annak köszönhető, hogy Malajzia az ősi fűszerútvonal része.[15] A konyha nagyon hasonlít Szingapúr és Brunei ételeire,[16] és hasonló a filippínói konyhához.[4] A malajziai államok különféle ételeket készítenek,[17] és az ország mai ételei gyakran különböznek az eredeti konyha ételeitől.
Sport szerkesztés
Malajziában a népszerű sportágak közé tartozik a tollaslabda, a teke, a futball, a squash és a gyeplabda.[18] Jellemző még a sepak takraw, a rögbi is. Az országban rendeznek MotoGP és Formula–1 versenyeket.
A wau a sárkányreptetés hagyományos formája, bonyolult tervekkel létrehozott sárkányokkal.
Malajzia tengerpartjain népszerű a búvárkodás, a vitorlázás, valamint az egyéb vízi sportok. A vadvízi evezés és a túrázás szintén jellemző.[19]
Ünnepek szerkesztés
Minden nagyobb etnikumnak és vallásnak a legnagyobb ünnepeit hivatalos ünnepnapoknak nyilvánították. A hivatalos ünnepek államonként különböznek; a legelterjedtebb a Merdeka nap (Hari Merdeka), amely az ország függetlenségét ünnepli.
Ünnepek szerkesztés
Országos szintű ünnepek:
Időpont | Ünnep | Megjegyzés |
Január-Február | Kínai újév | 2 napos |
Január-Március | Mawlid | Mohamed próféta születésnapja |
Május 1. | A munka ünnepe | |
Május | Vészák | Buddha születésnapja |
Június | Agong emléknapja | a király születésnapja |
Aug 31 - Szept. 1 | Hari Merdeka | az ország függetlenségének ünnepe |
Szeptember 16 | Malajzia-nap (Hari Malaysia) |
|
Október-November | Diwali | kivéve Sarawak |
December | Karácsony | |
változó | Eid ul-Fitr | 2 napos |
változó | Hari Raya Aidiladha | |
változó | iszlám újév |
Fesztiválok szerkesztés
Muszlim
Keresztény |
Hindu
Szikh
Buddhizmus |
Taoizmus
Kínai
Borneó
|
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Department of Statistics Malaysia 2010 census
- ↑ Department of Statistics Malaysia. statistics.gov.my. [2015. július 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 2.)
- ↑ "Malaysia". United States State Department. 14 July 2010. Retrieved 14 September 2010.
- ↑ a b c Marshall Cavendish Corporation (2008). World and Its Peoples: Malaysia, Philippines, Singapore, and Brunei. New York: Marshall Cavendish Corporation. pp. 1218–1222. ISBN 9780761476429.
- ↑ Asiapac Editorial (2003). Gateway to Malay Culture. Singapore: Asiapac Books Ptd Ltd. p. 110. ISBN 981-229-326-4.
- ↑ Patricia Ann Matusky, Sooi Beng Tan (2004), The Music of Malaysia: The Classical, Folk, and Syncretic Traditions, Ashgate Publishing. Ltd., pp. 177–187, ISBN 9780754608318, retrieved 1 November 2010
- ↑ "Meet the MPO". Malaysian Philharmonic Orchestra. Archived from the original on 28 August 2007.
- ↑ http://www.tourism.gov.my/en/us/about-malaysia/culture-n-heritage/music-and-dance
- ↑ Archivált másolat. [2015. december 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 3.)
- ↑ Reader's Digest: Mindennapi élet az ókortól napjainkig, 2006
- ↑ Archivált másolat. [2020. január 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 3.)
- ↑ a b Az üzleti kultúra enciklopédiája, Gemini Budapest Kiadó, 1998.
- ↑ Láng Kiadó: Világútlevél
- ↑ Marshall Cavendish Corporation (2008). World and Its Peoples: Malaysia, Philippines, Singapore, and Brunei. New York: Marshall Cavendish Corporation. pp. 1218–1222. ISBN 9780761476429.
- ↑ "Far Eastern cuisine: Fancy a Malaysian? – Features, Food & Drink". London: The Independent. 13 October 2010. Retrieved 3 November 2010
- ↑ Richmond, Simon (2010). Malaysia, Singapore & Brunei. Lonely Planet. pp. 70, 72. ISBN 9781741048872.
- ↑ Richmond, Simon (2010). Malaysia, Singapore & Brunei. Lonely Planet. pp. 70, 72. ISBN 9781741048872.
- ↑ Sports and recreation. Tourism Malaysia. [2009. szeptember 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 29.)
- ↑ „Sport Tourism in Malaysia | Travel Tips - USATODAY.com”, Traveltips.usatoday.com (Hozzáférés: 2010. november 3.)
Fordítás szerkesztés
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Culture of Malaysia című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.