Főmenü megnyitása

Malakóperesény (szlovákul: Malachov) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Besztercebányai járásban. 1910-ben egyesítették Malakó és Alsó-Peresény községeket.

Malakóperesény (Malachov)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásBesztercebányai
Turisztikai régióGarammente
Rang község
Első írásos említés 1327
Polgármester Lucia Ferenc Gajdúšková
Irányítószám 974 05
Körzethívószám 048
Forgalmi rendszám BB
Népesség
Teljes népesség 1095 fő (2017. dec. 31.)[1]
Népsűrűség167 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság464 m
Terület6,27 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Malakóperesény (Szlovákia)
Malakóperesény
Malakóperesény
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 42′ 30″, k. h. 19° 05′ 20″Koordináták: é. sz. 48° 42′ 30″, k. h. 19° 05′ 20″
Malakóperesény weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Malakóperesény témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Tartalomjegyzék

FekvéseSzerkesztés

Besztercebányától 4 km-re délnyugatra a Malakói-völgy középső részén fekszik.

TörténeteSzerkesztés

A település akkor keletkezett, amikor IV. Béla király a tatárjárást követően német bányszokat telepített Besztercebánya környékére. 1327-ben említik először. 1422-ben "Maleho", 1446-ban "Malacho", 1467-ben "Malachow" néven szerepelt. Határában ezüstöt, vasat bányásztak. Többször is megtámadta a török, melyek közül a legsúlyosabb támadás 1599. október 21-én érte, amikor a települést az egész környékkel együtt felégették. Népiskoláját 1858-ban alapították.

Vályi András szerint "MALACHOV. Malacsán. Tót falu Zólyom Várm. földes Ura Radvánszky Uraság, lakosai külömbfélék, fekszik Radvánhoz nem meszsze, és annak filiája, határjának némelly része hegyes, másként termékeny, legelője elég, fája van, Zólyomi piatzától 3/4 órányira van. " [2]

Fényes Elek szerint "Malachó, tót falu, Zólyom vmegyében, egy völgy végén, partos oldalban, ut. posta Beszterczebánya. Földe vasas agyag homokkal, termése középszerü; terem benne rozs, zab és burgonya leginkább. Van 280 evang., 90 kath. lakosa, 15 urbéri telke. Folyója a Radova és Lachka Voda. Birja Radvánszky Ferencz, Gusztáv és Antal. " [3]

A trianoni békeszerződésig területe Zólyom vármegye Besztercebányai járásához tartozott.

NépességeSzerkesztés

1910-ben 669, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 866 lakosából 847 szlovák volt.

2011-ben 1048 lakosából 1009 szlovák volt.

NevezetességeiSzerkesztés

A községtől délnyugatra emelkedő magaslaton hallstatt-kori vár maradványait tárták fel.

ForrásokSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés