Mannlicher M1895

A Mannlicher 1895 (M95) az Osztrák–Magyar Monarchia haderejének legnagyobb számban rendszeresített fegyvere volt az első világháború során.

Mannlicher M1895
Mannlicher M1895 from the Swedish Army Museum.jpg

Típus hadipuska
Ország  Osztrák–Magyar Monarchia
Tervező Ferdinand von Mannlicher
Alkalmazás
Alkalmazás ideje 1895-napjainkig
Használó ország Osztrák–Magyar Monarchia,
Ausztria,
Bulgária,
Németország,
Magyarország,
Görögország,
Olaszország,
Románia,
Jugoszlávia
Háborús alkalmazás Első világháború,
Második világháború,
1956-os forradalom
Műszaki adatok
Űrméret 8 x 50 mm Peremes(Rimmed)
Lőszer 8 x 50 mm R
8 x 56 mm R
7,92×57 mm Mauser
Tárkapacitás 5 lőszer
Működési elv egyeneshúzású zár
TömegM95: 3,8 kg (üresen)
M95/30: 3,36 kg (üresen) kg
Fegyver hosszaM95: 1272 mm
M95/30: 1000 mm
CsőhosszM95: 765 mm
M95/30: 500 mm
Irányzék típusa nyílt, keretes

TörténeteSzerkesztés

 
Bal oldalon az új 8x56R jobb oldalon a régi 8x50R lőszer

Az M95 fegyvercsalád az M88/90 típusok továbbgondolt változata. Több mint hárommillió darabot gyártottak belőle Steyrben (OEWG) és Budapesten (FÉG) készült, az M95 puskát és karabélyt Bulgária is alkalmazta az első világháború során. Olaszország, Szerbia , Románia a világháborúban zsákmányoltakat a háború alatt, valamint a második világháborúban is. A zárakon szereplő "K"(OEWG) vagy "R"(FÉG) beütő a gyár jelölése. Gyárilag a fegyvert a 3070 Joule energiájú 8x50R M93-as lőszerhez tervezték.

A háború után a fegyverek töltényűrjét először Ausztria 1930-ban, majd 1931-től Magyarország felfúrta az új típusú 3280 Joule energiájú laposabb röppályájú 8x56R lőszerhez így keletkezett a 31 Mintájú puska. A puskák nagy részét levágták karabélyjá az átalakítás során. Jugoszlávia átalakított jópár darabot a két világháború között a 7,92x57-es Mauser lőszer tüzelésére. Kevés eredeti kaliberű karabély és még kevesebb puska maradt fent. Magyarország a 30-as években tervezte meg a 35 M. puskát mely leváltani hivatott az M95-ösöket, ezt a puskát a FÉG, valamint a Danuvia Gépgyár gyártotta 1943-ig. Ez a fegyver új bajonett típust kapott. Az M95 szerencsére jelenleg is rendszerben van a honvédségben igaz mára már mint díszelgő fegyver.

RendszerSzerkesztés

Az M95 működését tekintve egyenes húzású, tehát nem kell a fegyver zárját elfordítani (kireteszelni), amikor üríteni szeretnénk a fegyvert. A zártömb és a zárfej két külön egységet alkot, a zártömb belsejében spirális bemélyedések találhatóak, ezek ellendarabjai a zárfejen vannak. Tehát a zárfogantyút (mely a zártömb része) határozott mozdulattal hátrahúzzuk, a zárfej a saját tengelye körül elfordul, ezzel elvégezve a kireteszelést, a zárat tovább húzzuk, ekkor a fegyverbe egy 5 töltény befogadására alkalmas töltényűrköteget tehetünk. Ürítésnél a sátorvason belül található gomb benyomásával a tárban lévő töltényűrköteget a fegyver adogatórugója kilöki. A zár előretolásával a fegyver tűz-kész. Az utolsó töltényt csőre töltjük, ekkor az üres tárkeret kiesik a fegyverből, jelezve az újratöltés szükségességét. Az M95-ös precíz szerkezetű fegyver. A fegyver az extrém körülményeket nem viselte jól. Már pedig az első világháborúban az Osztrák-Magyar Monarchia katonáinak bőven kijutott a hideg, sáros környezetből (olasz front, keleti front). A meghibásodások oka a fegyver zárjának precíz illesztéseiben rejlett. (Megjegyzendő: a kor minden ilyen mechanikával rendelkező puskájára jellemző volt). Megfelelő karbantartás mellett jól működött. Az M95-ös korához képest pontos puska volt, az olaszok sok M95-t zsákmányoltak. (Egyes beszámolók szerint egy tiroli mesterlövész fel tudott tartóztatni egy század olasz katonát több napra, miközben neki csak egy M95-ös, távcsővel ellátott puskája volt.) Az M95-ös ugyan érzékeny volt a szennyeződésekre, de egyenes húzású révén, gyors ismétlésekre volt képes. Az első világháborúban a háború végi időszakban gyártottak hozzá ersatzbajonett-et (szükség-szuronyt) is. 1895-től 1918-ig folyt a gyártása, ennek negyede Budapesten készült. Nem tekinthető ritka fegyvernek. A kellően karbantartott fegyver jó szolgálatot tett/tesz használójának.

ForrásokSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Mannlicher M1895 témájú médiaállományokat.
  • Kováts Zoltán, Nagy István. Kézi Lőfegyverek. Budapest: Zrínyi Katonai Kiadó (1986). ISBN 963-326-338-7