Maria Enzersdorf

Maria Enzersdorf osztrák mezőváros Alsó-Ausztria Mödlingi járásában. 2022 januárjában 8721 lakosa volt.

Maria Enzersdorf
A Mária Magdolna-plébániatemplom (apátsági templom)
Maria Enzersdorf címere
Közigazgatás
Ország	Ausztria
Tartomány	Alsó-Ausztria
Járás	Mödlingi járás
Irányítószám	2344
Körzethívószám	02236
Forgalmi rendszám	MD
Népesség
Teljes népesség	8829 fő (2018. jan. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	225 m
Terület	5,27 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 06′, k. h. 16° 17′48.1, 16.283333333333
Maria Enzersdorf weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Maria Enzersdorf témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Elhelyezkedése

Maria Enzersdorf a Mödlingi járásban

Liechtenstein vára

A Liechtenstein-kastély

A Hunyadi-kastély

Maria Enzersdorf a tartomány Industrieviertel régiójában fekszik, a Bécsi-erdő és a Bécsi-medence határán. Területének 19,9%-a erdő, 9,7% áll mezőgazdasági művelés alatt. Két jelentősebb városrésze van: a történelmi Maria Enzensdorf és tőle keletre az 1961-ben alapított, kertváros jellegű Südstadt.

A környező önkormányzatok: északra Brunn am Gebirge, délkeletre Wiener Neudorf, délre Mödling, nyugatra Hinterbrühl, északnyugatra Gießhübl.

Története

Maria Enzersdorf első említése 1130-ből származik ("Engelschalkesdorf" formában), de helyén már a 11. században is állt egy kis gerendaerőd. A 12. század közepén Hugo von Petronell felépíttette Liechtenstein várát és birtoka után felvette a Liechtenstein nevet, megalapítva ezzel az eljövendő hercegi famíliát. 1454-ben ferences kolostort alapítottak a településen. Bécs első és második török ostromakor Maria Enzersdorf elpusztult, de mindkét alkalommal újjáépült. A reformáció után a lakosság nagy része protestánssá vált és a ferenceseknek távozniuk kellett, de az ellenreformáció idején visszatértek.

1808-ban I. János liechtensteini herceg visszavásárolta a már a 13. században elvesztett Liechtenstein várát, felépítette a Liechtenstein-kastélyt és a vár környékén művészi mesterséges romokat emeltetett. A század végén a verbita rend felépítette a második kolostort, a Szt. Gábriel missziósházat.

Az 1938-as Anschluss után a környező községek beolvasztásával létrehozták Nagy-Bécset; Maria Enzersdorf is a főváros 24. kerületéhez került. Függetlenségét 1954-ben nyerte vissza. 1964-ben a mezőváros harmadik kolostorát a klarisszák alapították. 1960-ban jelentős bővítésre került sor, Viktor Müllner tartományi kormányzó megalapította a Südstadt városrészt, amely az 1970-es évekre készült el és neki köszönhetően Maria Enzersdorf lakossága tíz év alatt megduplázódott.

Lakosság

A Maria Enzersdorf-i önkormányzat területén 2022 januárjában 8721 fő élt. A lakosságszám 1991 óta 8500 körül stagnál. 2020-ban az ittlakók 86,7%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 3,4% a régi (2004 előtti), 4,9% az új EU-tagállamokból érkezett. 2,5% az egykori Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 2,4% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 63,6%-a római katolikusnak, 8,9% evangélikusnak, 2,9% ortodoxnak, 2,1% mohamedánnak, 17,5% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor a legnagyobb nemzetiségi csoportokat a németek (88,7%) mellett a szerbek (1,8%) és a magyarok (1,1%) alkották.

A népesség változása:

2016	8 777
2018	8 829

Látnivalók

A Szt. Gábriel missziósház temploma

• Liechtenstein vára
• a Liechtenstein-hercegek által építtetett mesterséges várromok és "amfiteátrum"
• a ferences kolostor és a Mária Magdolna-plébániatemplom
• a Szt. Gábriel missziósház
• a Liechtenstein-kastély (ma idősek otthona)
• a Hunyadi-kastély (nevét Hunyadi Kálmán (1830–1901) császári főceremóniamesterről kapta)
• a Mária Terézia-kastély

Híres Maria Enzensdorf-iak

• Duczyńska Ilona (1897–1978), újságíró, történész
• Elfriede Ott (1925–2019), színésznő, énekesnő

Források

• A település honlapja Archiválva 2022. október 30-i dátummal a Wayback Machine-ben
• 31716 – Maria Enzersdorf Statistik Austria

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Maria Enzersdorf című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.