Hoffmann-küllő

madárfaj
(Melanerpes hoffmannii szócikkből átirányítva)

A Hoffmann-küllő (Melanerpes hoffmannii) a madarak (Aves) osztályának harkályalakúak (Piciformes) rendjébe, ezen belül a harkályfélék (Picidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Hoffmann-küllő
A hím
A hím
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Csoport: Neoaves
Csoport: Passerea
Öregrend: Telluraves
Csoport: Coraciimorphae
Csoport: Eucavitaves
Csoport: Cavitaves
Rend: Harkályalakúak (Piciformes)
Alrend: Pici
Alrendág: Picides
Család: Harkályfélék (Picidae)
Alcsalád: Harkályformák (Picinae)
Nemzetség: Dendropicini
Nem: Küllő (Melanerpes)
Swainson, 1832
Faj: M. hoffmannii
Tudományos név
Melanerpes hoffmannii
(Cabanis, 1862)
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Hoffmann-küllő témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Hoffmann-küllő témájú médiaállományokat és Hoffmann-küllő témájú kategóriát.

Rendszerezése

szerkesztés

A fajt Jean Cabanis német ornitológus írta le 1862-ben, a Centurus nembe Centurus hoffmannii néven.[2] Egyes szervezetek jelenleg is ide sorolják.[3] Tudományos faji nevét és magyar nevét Karl Hoffmann német természettudósról kapta.

Előfordulása

szerkesztés

Costa Rica, Honduras és Nicaragua területén honos. Természetes élőhelyei szubtrópusi és trópusi száraz erdők, valamint legelők, ültetvények, másodlagos erdők és vidéki kertek. Állandó, nem vonuló faj.[4]

Megjelenése

szerkesztés

Testhossza 19-21 centiméter, testtömege 62-84 gramm.

 

Életmódja

szerkesztés

Rovarokkal, főként hangyákkal, bogarakkal és lepkékkel és lárvákkal, valamint gyümölcsökkel és nektárral táplálkozik.

Szaporodása

szerkesztés

Költési időszaka februártól júniusig tart. Fészekalja 2-3 tojásból áll.

Természetvédelmi helyzete

szerkesztés

Az elterjedési területe nagyon nagy, egyedszáma pedig növekszik. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]

  1. A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. május 19.)
  2. a b Avibase. (Hozzáférés: 2020. május 19.)
  3. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2020. május 19.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. május 18.)

További információk

szerkesztés